Fejér Szövetség Sajtószolgálat
ui: a címerpajzsokra kattintva a Fehérvárott eltemetett királyi méltóságokról több is olvasható
Mit tanít az iszlám, milyen következményekkel jár térhódítása, miként viszonyul a világvallásokhoz? A kereszténység és az iszlám viszonya, van-e gyógyír az iszlám térfoglalásra, és ha igen, mi az?![]() |
| ifjabb Szentgyörgyi Dezső |
![]() |
| Vitéz Szentgyörgyi Dezső |
Több száz őrtűz gyúlt Székelyföld határán, de kigyulladtak a fények Székesfehérvár városának a Dél-Nyugati kapujában álló Székely kapujánál - a Székely Nemzeti Tanács felhívásával szolidaritást vállalva - a Fejér Szövetség lelkes tagjainak jóvoltából október 24.-én este. Igaz nem égig érő őrtűz méretben, mint a közel 70 székelyföldi, határtelepülés körzetében, Székelyföld történelmi határain – de a közel száz mécses minden arra közlekedő számára hirdette székely testvéreinkkel való szolidaritásunkat, összetartozásunkat. Napnyugtakor fényekkel kiraktuk, jelképesen kivilágítottuk Székelyföld határait. Kitűztük a székely és magyar zászlót, és elénekeltük a Székely Himnuszt. Székelyföld határának kivilágítása október 24-én, az erdélyi magyarság, különösen a Székelyföld önrendelkezésének, autonómia törekvései szempontjából is nagy jelentőséggel bír, melynek végső célja a tényleges autonómia létrejötte.
Illusztris vendége volt október 20-án a Fejér Szövetségnek a 293. Hétvezér Est megnyitóján, a közelgő 1956-os Nemzeti Ünnep előestéjén. Körünkben köszönhettük Vitéz Szabó Ferenc nemzetőr altábornagyot, egykori pesti forradalmárt, az Egyesült Királyságban működő 56-os Politikai Szervezetek Szövetségének Elnökét. Családja keszthelyi, de ő csak négy évig élt a Balaton-parti városban még gyerekkorában, aztán a fővárosba költöztek, ott érte a forradalom is, immár műegyetemistaként. Ismerte a Corvin közi, a Széna téri pesti srácokat, és éppen a hozzájuk hasonló fiatal gyerekeket tartja a forradalom igazi hőseinek, ők vették fel ugyanis a harcot a Budapestre zúduló több ezer orosz tankkal.![]() |
| A FEJSZE koszorújába helyezett kép a HVIM 2014. évi megemlékezésén |
![]() |
| A székelyföldi rendezvény plakátja |
Október 13-án, Kedden este 18.00 órakor, megannyi az egészséggel foglalkozó témájú előadás után, ismételten, az egyik legégetőbb, a jövő nemzedékeit súlyosan befolyásoló problémakörről, a Magyarországon kirívóan magas és kötelező jelleggel előírt védőoltások kockázatairól hallhatunk előadást a 292. Hétvezér Esten. Minden felelősen gondolkodó szülőnek ajánljuk, hogy hallgassa meg, azokat a mozgalomban évek óta tevékenykedő orvosokat, szülőket, akik saját és szakmai tapasztalataikon, statisztikákon, valós tényeken keresztül mutatják be a „védő”-oltások valós kockázatait. Lásd: "Kötelező helyett választható"mozgalom
Október 06-án a Nemzeti Gyásznapon, a 13 aradi vértanú halálának évfordulóján, olyan előadó lesz a 291. Hétvezér Est vendége, aki nem csak szakmai, tudományos munkásságával, hanem tetteivel is bizonyítja hazaszeretetét, elkötelezettségét a magyarság dicső múltjának gyakorlati ápolásában is. Tóth Sándor Phs történész, ugyanis Eger városában megalapította nemzetünk első önálló had-történeti múzeumát, az Egri Történeti Tárházat, Fegyvertárat, amely az egri vár bejáratának szomszédságában található meg. A fegyvertárban a Kárpát haza hadszíntereinek emlékanyaga látható az őskortól az 1848-49-es szabadságharc végéig. A kiállítás anyaga a kézi fegyverek fejlődésének történetét mutatja be kronológiai sorrendben. Nem csak történelmileg, de ipar- és képzőművészetileg is jelentős ritkaságok láthatók itt. Számos névhez kötődő, főleg magyar történelmi emlékkel rendelkeznek. Így Zichy Ferenc arany címeres szablyája, Máriássy János honvédtábornok szablyája, Dózsa Endre Kolozs vármegye alispánjának ezüst veretes díszszablyája, Csernos Emánuel Kossuth pénzügyi államtitkárának, Radvánszky Antal Zólyom megyei főispán kartusa is itt van kiállítva. Az egyik legbecsesebb kiállítási darabja a Tárháznak Rákóczi Ferenc fejedelem eredeti temetési zászlaja.
A fehérvári székelykapu karbantartását szerdán megkezdtük, de befejezni nem tudtuk. Vasárnap 10 órától folytatjuk. Mindenkit szeretettel várunk, aki egy-egy betűt avagy szót szívesen színez aranyra saját kezével, velünk együtt. A "mi székelykapunk", az erdélyi és székelyföldi utcaneves Maroshegy határában őrt álló Székes és fejér városunk délnyugati kapuja megérdemli. Szeretettel várunk mindenkit, aki az önrendelkezést a székelyek sajátjának tekinti.
Őszi nap-éj egyenlőség alkalmából a tavaszi nap-éj egyenlőség napján állított székelykapu karbantartása
Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Kónya István, az első magyar diplomás lantművész lesz a 290. Hétvezér Est vendége. Kónya István húsz éve harcol a középkori hangszer hazai elismertségéért, ugyanis a mai napig nem tanítható a Kárpát-medencében intézményes keretek között a reneszánsz és a barokk lant. A művész tíz éves előkészület után a közelmúltban három kötetet jelentetett meg, amelyekkel elsősorban az a szándéka, hogy méltó helyre emelje az elfeledett hangszert, de a kiadványok a reménybeli lantoktatás számára is megfelelő tankönyvül szolgálhatnak majd. Soroljuk fel ezeket a könyveket: Lantkönyv – a Lant vándorútja Európában, Reneszánszlant-metodika, valamint Reneszánszlant-antológia címmel, amelyek pótolni szándékoznak zenei életünk hiányosságát és méltó helyre tenni az elfeledett hangszert. „A kiadványokkal szeretném elérni, hogy a lant visszanyerje régi helyét, és a mai hazai zenei életben a komolyzenei hangszerek között méltó megbecsültségre tegyen szert. Művészeti életünk szegénysége, hogy a lant elveszítette azt a tekintélyét, amely a 17. századig Magyarországon is megillette a hangszerek népes családjában. Ennek eredménye, hogy ma sem találja a megfelelő pozíciót a kortárs zenei élet komolyzenei hangszerei között” – mondja a művész egy vele készített interjúban. A művésznek, aki 1993 óta tanítja a lantot idehaza, Hollandiába kellet utaznia anno, hogy ő maga elsajátíthassa a lanton játszás metodikáját, technikáját.![]() |
| A beszéd a képre kattintva hallható (a kísérő felvételeket a FEJSZE készítette Kajászón, Bábonymegyeren és Budapesten) |
Az egyedülálló kezdeményezés 1984-ben Franciaországban Történelmi Műemlékek Nyílt Napja címmel indult útjára azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedő, várhatóan széles érdeklődésre számot tartó műemléképületek, amelyek általában zárva vannak a nagyközönség előtt, egy hétvégén nyissák meg kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják a kíváncsi látogatókat. A kezdeti rendkívüli sikereken felbuzdulva kezdeményezték, hogy az Európa Tanács karolja fel a rendezvényt és segítse, hogy nemzetközi méretűvé válhasson. A programsorozat minden év szeptemberében hagyományosan nemzetközi megnyitó ünnepséggel kezdődik, mely után az egyes országok – így Magyarország is – saját köszöntőket szerveznek, melyekkel minden államban elkezdődik az Európai Örökség Napok hétvégéje a Kulturális Örökség Napjai
2015.
szeptember 30.-ig tekinthető meg Székesfehérvár Országzászló terére
vonatkozó városképi előterv (koncepciós vázlatok), melyeket a Fejér
Szövetség a látogatók véleményének összegzése és a felmerült igények
módosítása után a polgármester kérésének eleget téve nyújt be Fehérvár
Önkormányzatához október első hetében.
A Fejér Szövetség által rendezett Hétvezér Estek 287. előadásának vendége lesz ismét Záhonyi András írástörténész, orientalista, akinek eredeti foglalkozása mérnök. Előadása egy újabb oknyomozás, melyben ezúttal is felvállalja a szakmai vitát elismert szaktekintélyekkel, mint ahogy tette korábban is. A képletes ”vita” ezúttal László Gyula (1910-1998) professzor régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár elméletével lesz, aki a kettős honfoglalás elméletét dolgozta ki. E szerint az elmélet szerint a magyarság két lépcsőben szállta meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (az ún. griffes-indás kultúra vagy „kései avarok” leletanyagának megjelenése) , míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel, amely során Árpád vezetésével megtörtént a „második”honfoglalás.