Nem vagyunk egyedül, akik szót emelnek a kegyeletsértés ellen és megkérdezik, szabad-e királyaink és királynéink sírhantjai felett látvány-állványerdőként tündöklő "cirkuszi arénát" építeni, azt hónapokig, Szent István elhalálozásának és temetésének napján is ott tartani, kegyeletet gyakorolni érkezőket akadályozni, unos-untalan lekisebbségezni!
Nem vagyunk egyedül, akik a vitában, hogy "fehér folt-e Fehérvár", nem merülnek el, hiszen e helyen királyaink és királynéink kegyeleti emlékét tüntetik már végleg el!
Nem vagyunk egyedül már abban sem, hogy
Nem vagyunk egyedül már abban sem, hogy
mert nincs más út, csupán a kegyelet, a jövőnket igazító dicső múlt!
Szabad-e egy nemzeti emlékhelynek tömegszórakoztató funkciót adni?
---------- Továbbított levél ----------
Feladó: Magyar Patrióták Közössége <magyarpatriotak@gmail.com>
Dátum: 2014. október 7. 12:13
Címzett: Fejér Szövetség <fejerszovetseg@gmail.com>
Másolatot kap: nekb@me.gov.hu, nemzetisirkert@nori.gov.hu, emlekhely@nori.gov.hu, info@emmi.gov.hu, "Dr. Cser-Palkovics András" <polgarmester@szekesfehervar.hu>, matics.ferenc@fejer.hu, Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága <fmmuz@iif.hu>, Kerekasztal Ügyvivő <ugyvivo@foldvedelem.hu>
Tisztelt Fejér Szövetség!
Tisztelt Érintettek!
Egyesületünk köszönettel megkapta a részünkre küldött felhívást a fehérvári Nemzeti Emlékhelynél megtartott, tartalmukban és jellegükben kifogásolható rendezvények ügyében. Az emlékhely érdekében végzett küzdelmeikért ezúton is köszönetet mondunk, s egyben az alábbiakról tájékoztatja Önöket.
Egyesületünk elnöke, Hetzmann Róbert személyesen írta meg véleményét a kérdésben, amely honlapunkon is olvasható: http://www.magyarpatriotak.hu/szabad-e-egy-nemzeti-emlekhelynek-tomegszorakoztato-funkciot-adni/
Ezt a véleményt a Magyar Patrióták Közössége álláspontjának kell tekinteni.
Tisztelettel:
Berki Edith
Titkár, Magyar Patrióták Közössége
Szabad-e egy nemzeti emlékhelynek tömegszórakoztató funkciót adni?
 |
| Az 1938-as évfordulóra elkészült Szent István-mauzóleum a feltárt középkori romokkal |
Székesfehérvár (középkori latin nyelven
Alba Regalis) a Bakonyból érkező Séd és Gaja találkozásánál, a Sárrétnek
nevezett mocsaras terület közepére, egy jól védhető szigetre épült.
Elsőként Taksony vagy Géza fejedelem létesíthetett itt sírkápolnát,
amely helyén 1018 táján Szent István megkezdte az új szakrális központ
építését. Később ennek a helynek kiemelt szerep jutott a koronázási
szertartások során: mint ismeretes, a magyar királyi koronázást csak
akkor lehetett érvényesnek tekinteni, ha az a Szent Koronával, az
esztergomi érsek által Székesfehérvárott történt. (Később Buda város
bírájának is jelen kellett lennie.) Szent István hatalmas kápolnáját,
amelyben az Árpád-kor során a Szent Koronát és a többi koronázási
jelvényt őrizték, s amely legalább tizenöt uralkodónk temetkezési
helyéül is szolgált, egy 1327-ben bekövetkezett tűzvész után gótikus
stílusban újították meg. Fehérvár másik nagy történelmi szerepe volt,
hogy itt tartották a törvénylátó napokat. Ezen a minden évben Szent
István emlékére megrendezett ünnepségen a király személyesen
törvénykezett. II. András király 1222-ben épp egy ilyen fehérvári
törvénylátó napon adta ki az Aranybullát.
A történelem sajnos nem volt kegyes
ehhez a már a középkor idején is nemzeti emlékhelyként tisztelt
városhoz. A törökök 1543-ban elfoglalták, majd a keresztény lakosok
1568-as felkelését leverve, a templomaikat elkobozták és dzsámivá
alakították, a királysírokat pedig feldúlták. Fehérvár további
ostromokat szenvedett 1601-ben és 1602-ben, s csak 1688-ban foglalták
vissza a keresztény erők. Középkori templomának boltozata röviddel ezt
követően beszakadt. Régi gazdagságából alig maradt ránk valami: a hajdan
jellegzetes várfalak eltűntek. Egyedül egyes, csekély romok maradtak
meg, jobbára a felszín alatt, amelyeket a Szent István halálának 1000.
évfordulójára készülő Horthy-adminisztráció ásatott ki, s hozott létre
körülöttük egy méltó emlékhelyet. Valóságos történelmi csodának
számított, hogy a kutatómunka során előkerült Szent István kőkoporsója,
amelynek külön mauzóleumot építettek Lux Géza tervei szerint. Falait az
akkori modern magyar festészet egyik legtehetségesebb képviselője, Aba
Novák Vilmos szekkója ékesíti.
 |
| Szent István szarkofágja |
Egyet lehet érteni azon szándékkal,
amelyet a székesfehérvári polgárokat képviselő Fejér Szövetség
fogalmazott meg egyik beadványában, hogy legyen a Romkert
„Székesfehérvár Csíksomlyója.” Valóban, olyan fontos történelmi terünk
ez, amely Buda, Esztergom és a bizonyos értelemben ide sorolható
Visegrád mellett egyik alapvető szakrális pontja a Medium Regni-nek,
azaz Magyarország közepének.
Manapság azonban felemás híreket
hallhatunk egyik legjelentősebb nemzeti emlékhelyünk felől. Beszédes
tény önmagában az is, hogy a „Romkertnek” nevezett történelmi tér a
Horthy-korszak óta mit sem változott. Holott nyilvánvaló, hogy az
akkori, egyébként a hely szelleméhez méltó építkezések nem elégítik ki a
mai kor igényeit. Már 2013-ban is sokakban felháborodást keltett,
amikor a városvezetés színházi játékokat mutatott be a középkori
királyok sírjai fölé ácsolt színpadon. 2014-ben azonban a nemzeti
zarándokhely koncepciója fölött ismét a showműsor és a szélesebb tömegek
igényeit kiszolgáló műfaj diadalmaskodott.
Ez a modern kor egyik nagy problémája: a
nemzeti emlékezet tereit úgy kell élettel megtölteni, hogy azok
egyfelől ne váljanak skanzenné (bár ez bizonyos fokig elkerülhetetlen),
másfelől méltóságuk se szenvedjen csorbát. Székesfehérváron nem most
történik először, hogy ezt a helyes arányt nem sikerül megtalálni. A
kétezres évek elején nagy botrányt kavart az egyébként folyamatos
pusztulásnak kitett romok fölé épített, funkcionálisan sem éppen
szerencsés, kivitelezésében pedig meglehetősen formabontó „védőtető.”
Ezt az alkotást az akkori népharag szerencsére elsöpörte. Kérdés, hogy a
mai fehérvári polgárok meg tudják-e akadályozni azt, hogy az Árpád-házi
uralkodók sírjai fölött a hely szelleméhez méltó közösségi
rendezvények, szakrális jellegű megemlékezések helyett a műemlékek
állapotát is veszélyeztető koncertek, sörkerti tömegjelenetek kapjanak
teret. Egy biztos, Székesfehérvár sorsa mindnyájunkat érint!
2014. október 7.forrás: Magyar Patrióták Közössége levele és honlapja
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése