2014. április 30., szerda

Jobbkor nem is lehetett volna "Az Ember Tragédiája" ősbemutatója

Dobos Attila Az Ember Tragédiája c. operájának ősbemutató koncertje

Rőser Orsolya Hajnalka, Dobos Attila, Szakács Ildikó, Éliás Tibor
és művésztársaik fogadják az ősbemutató hallgatóságának tapsát
A budai Ciszterci Szent Imre templomban vasárnap, április 27-én volt az ősbemutató koncertje Dobos Attila Az Ember Tragédiája című operájának, melyet maga a művész vezényelt. A Magyar Állami Operaház énekesei alkották a kórust, a főszerepekben pedig neves művészek léptek fel: Dani Dávid súlyos basszus (Az Úr), Szakács Ildikó szoprán (ÉVA), Éliás Tibor tenor (ÁDÁM ), Udvarhelyi Péter bariton (LUCIFER), Rőser Orsolya Hajnalka drámai szoprán és Csányi Tamás  bariton.

A zenét Dobos Attila szerezte, és a hangszerelést is ő végezte. A most bemutatott alkotás szövege 90%-ban Madách Imre művének szövege. Az áriák szövegét Dobos Attila írta, miként a librettót is, az eredeti madáchi tragédia 15 színét 10 színbe sűrítve.


A közel két órás ősbemutató koncertet a közönség szűnni nem akaró tapssal köszönte meg. A mű néhány részlete a világhálón meghallgatható.

Sajtószolgálatunknak nyilatkozva Dobos Attila elmondta, hogy élete főművét 1982-ben kezdte írni, még Németországban. Az ősbemutató koncertig eltelt harminckét évből mintegy 5-6 teljes évet szentelt az opera megalkotására. A műről és születéséről a szerző vallomása a világhálón olvasható.

Az ősbemutatót Urr Ipoly plébános fogadta be a Szent Imre templomba, amelyhez a Dobos Attila családja is tartozik. 33 évvel fiatalabb felesége, Éva és lányaik, a 12 éves Emília, valamint a 7 éves Mercédesz a templom kórusában énekelnek, 9 éves fiúk, Attila pedig itt ministrál.

Dobos Attila, könnyűzene énekesként vált ismertté. Kevesen tudják róla, hogy gyakorló fogorvosként dolgozott egy életen át. De volt lapkiadó és televíziós műsorszerkesztő is. A Magyarok Világszövetsége Fővárosi Szervezetének elnökségi tagja 2004-2012 között. 2004-ben, Nemzetóra című, nagy nézettségű tévéműsorában jelentősen segítette a külhoni magyarok magyar állampolgárságáért az MVSZ által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtését.

Madách Imre Az ember tragédiájának két másik opera-feldolgozása ismert. Ránki György kétrészes operáját 1970. december 4-én mutatta be a Magyar Állami Operaház. Bozay Attila pedig az utolsó öt színre írt operát, amelyre egy évvel halála után, posztumusz megkapta a millecentenáriumi operapályázat I. díját.

MVSZ Sajtószolgálat


„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint. (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése