Van-e Ukrajnának erkölcsi és jogi alapja
bármely áldozatot követelni Kárpátalja magyarjaitól?
Az MVSZ Elnökségének második nyilatkozata az ukrán válságról
amely elevenbe vágva hasítaná le Ukrajnát,
azt a részt is, ahol soha híre sem volt a régi Ukrajnának,
mint amilyen például a nomád pásztorok „Vad Mezeje”,
Novorosszija vagy a Krím, vagy a Donyec-medence,
csaknem egészen a Kaszpi-tengerig?
Alekszandr Szolzsenyicin
(Hogyan mentsük meg Oroszországot? – 1990. július)
„A
Magyarok Világszövetsége mélységes aggodalommal követi a drámai
ukrajnai fejleményeket. A fiatal ország sérülékeny demokráciája hónapok
óta elhúzódó válsággal küzd, amely szinte megfékezhetetlen erőszakba
torkollott” – írtuk Felelősségünk az ukrán válság idején című nyilatkozatunkban egy évvel ezelőtt.
Mára
a helyzet Ukrajnában tovább romlott és a térség a világpolitika
legsúlyosabb konfliktusgócává vált, ami a magyar nemzet és az emberiség
egésze iránt érzett felelősségünk jegyében újbóli megszólalásra késztet
minket.
Míg
egy évvel korábban még csak figyelmeztettünk, mára már tiltakoznunk
kell. Tiltakoznunk kell, hiszen Kárpátalja magyar és ruszin népei
akaratuk ellenére egy belháború részeseivé váltak, amelyben őket
áldozatok, sőt véráldozat meghozatalára kényszeríti a saját országában
háborút indító kijevi vezetés.
A
Magyarok Világszövetsége tisztában van azzal az állam-rezonnal, amely
minden időkben elvárja polgáraitól, hogy az állam védelmében – külső
támadás esetén – áldozatot hozzanak; ha kell, akár véráldozatot is!
Csakhogy, ehhez az is kell, hogy az adott államnak legyen erkölcsi és
jogi alapja ezt az áldozathozatalt megkövetelni. Márpedig ez az a
feltétel, amelynek Ukrajna semmilyen tekintetben nem felel meg.
Vegyük számba, hogy mit is kapott Kárpátalja népe – ruszinok és magyarok – Ukrajnától.
Kapott
Szovjet-Ukrajna idején népirtást (genocídium), tömeges deportálást,
gyarmatosítók beözönlését (kolonizáció) és katonai megszállást. Jutott
Magyarországnak is Szovjet-Ukrajna „jótéteményeiből”, hiszen az „ukrán”
Hruscsov innen indította az 1956-os Magyar Forradalmat és
Szabadságharcot vérbe fojtó katonai intervenciót…
A
szuverén Ukrajnától kapott rögtön az elején – 1991. december 1. után –
egy elsikkasztott népszavazást, amely 80%-os többséggel autonóm státust
követelt Kárpátaljának.
Kapott végtelen korrupciót, lepusztított környezetet, kiirtott erdőket, és az egész Közép-Európában legmélyebb szegénységet.
És
kapta a Vereckei-hágón a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére
és pénzéből megépült honfoglalási emlékmű folyamatos rongálását, és
végül felrobbantását…
Ennyit Ukrajna erkölcsi alapjáról.
Eközben pedig egy pillanatig sem feledhetjük, hogy Kárpátalja a
Szovjetunió felbomlásakor anélkül csöppent az ölébe, hogy ezért Ukrajna
bármi módon megszolgált volna. Tisztában volt ezzel Leonyid Kucsma,
Ukrajna államelnöke is, aki informálisan felajánlotta Magyarországnak
ezt az ezer éven át a Magyar Királysághoz tartozó területet.
Ám jogi alapja sincs
Ukrajnának áldozatot követelni Kárpátalja népétől! Hiszen nem érte
külső támadás, sőt ellenkezőleg: maga Kijev indított háborút saját
államának területén, saját állampolgárai ellen, akik mertek élni a
minden népet elidegeníthetetlenül megillető önrendelkezési joggal, és
merték e szándékukat kinyilatkoztatni.
Ha
Kijev háborúzni akar saját országa polgárai ellen, akkor találjon
magának ehhez önkénteseket, vagy fizessen meg erre kapható zsoldosokat.
Sem erkölcsi, sem jogi alapja sincs tehát Ukrajnának áldozatokat követelni a kárpátaljai magyaroktól!
Mindezek
alapján felhívjuk a magyar kormányt, hogy védje meg Kárpátalja magyar
állampolgárait a katonai behívóktól, a kényszersorozástól. Mondja ki a
magyar kormány is, hogy Ukrajnának nincs sem erkölcsi, sem jogi alapja
áldozatot követelni Kárpátalja magyarjaitól, és hasson oda, hogy ezt a
kijevi vezetés is belássa.
A
magyarság megtapasztalta, milyen sorsra számíthat azoktól a pénzhatalmi
és világpolitikai erőktől, amelyek két világháborúba is belehajszolták
térségünk európai hatalmait.
Az
MVSZ ezen az alapon kapcsolódott be aktívan a Magyar Békekör munkájába,
miután úgy ítélte meg, hogy az ukrán válság messze túlnőtt magán
Ukrajnán, és a teljes világégés veszélyével fenyeget. A Magyar Békekör
szervezeteivel együtt támogatjuk a magyar kormánynak a vészhelyzet
diplomáciai eszközökkel történő rendezésére tett erőfeszítéseit, az
Angela Merkel kancellárral, továbbá Porosenko és Putyin elnökökkel
létrehozott személyes találkozót.
Ugyanakkor
épp 20. századi tapasztalataink alapján óva intünk attól, hogy pénz- és
világhatalmi nyomásra mai kormányunk is a második világháború utáni
elődei, így Antall József és Jeszenszky Géza példáját követve
visszatérjen a nemzeti önfeladás politikájához, mert ez népünkre immár
végzetes lenne, és senki se menthetné fel a nemzetvesztés vádja alól.
Budapest, 2015. február 14-én
A kiadmányt hitelesíti Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke
MVSZ Sajtószolgálat
8533/150214
„A
Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka
György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar
Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti
szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok
Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő
testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő
embert hozzá tartozónak tekint.
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.
az ukrajnai konfliktusokba!
Továbbította a Fejér Szövetség Sajtószolgálata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése