Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Tóth Ferenc: A lehullott levelek tisztelete
Az előadás ideje: 2016. szeptember 20. kedd 19.00 óraAz előadás helye: MissTee Teabolt, Szfvár, Ady E. u. 32. I. em.
Immár harmadik alkalommal lesz vendégünk Dr. Tóth Ferenc agrármérnök, egyetemi tanár, aki a 337. Hétvezér Esten őstörténetünk máig vitatott, de egyre inkább feltáruló kérdéskörét a hun-magyar-avar kapcsolatokat, hasonlóságokat vagy éppenséggel azonosságainkat, viszonyunkat fogja sajátos megközelítésében elemezni. Miért ”sajátos” megközelítésben, tehetik fel a kérdést az olvasók? A válasz több síkú. Mint tudjuk a történelem nem egy egzakt tudomány, hiszen általában nincsenek meg mindazok a cáfolhatatlan bizonyítékok egy-egy korra vonatkozóan, amelyek egyértelműen és megdönthetetlenül objektív képet adnának az utókor számára. Minél távolabbra megyünk vissza az időben, ez annál inkább igaznak bizonyulhat. Tehát a történészek kutatásai és az azokból levont következtetések sem bizonyulnak kőbe vésett cáfolhatatlan igazságoknak. Ráadásul, ha nem egy történész, hanem egy a szaktudományon, azaz a történészi "pályán kívüli” ember, jelen esetben Tóth Ferenc, mint gondolkodó, beszél az avarokról, akkor azonnal a szakmai hitelességért kiáltanak a bennfentesek. Vagyis, hogy kerül a „csizma” az asztalra? Na ettől lesz igazán érdekfeszítő ez az előadás.
Tóth Ferenc nem mellőzi előadásában, hogy mit írnak az avarokról a korabeli források, de következtetéseket von le azokból és kérdéseket tesz fel, hogy ehhez képest mit vall a hivatalos történelemtudomány? Felteszi a kérdést, hogy egyáltalán, miért nem kerül bele a tankönyvekbe a sok korabeli forrás, egy-egy jellemző utalás erről az őstörténetünk szempontjából fontos korról és kapcsolódásról az avarok Kárpát-medencei jelenlétével és történelmével kapcsolatban. Túl misztikus volna? Netán egy egészen más természetű múltat tárna fel előttünk? Ha igen, akkor milyet? Az előadásban beszél az avarokról és a magyar őstörténet ide vonatkozó részéről, illetve a lehullott levelekből képződött avarhoz való viszonyunk szellemi és gyakorlati jelentőségéről.

A nagyszentmiklósi aranykincs 1799-ben árokásás közben került elő Nagyszentmiklós határában: a felbecsülhetetlen értékű kincset jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő hű másolatokat most a székesfehérvári közönség is megcsodálhatja. A kincs előkerülése óta eltelt 200 évben a tárgyak eredete heves viták tárgyát képezte, amelyet a sok elmélet is bizonyít, illetve cáfol. Az elmúlt két évszázadban három népcsoporthoz is kötötték a lelet együttest: a 8. századi avarokhoz, a 9. századi dunai bolgárokhoz, illetve a honfoglaló magyarokhoz. A ma elfogadott tudományos elmélet szerint a kincs-együttes az avar fejedelmi kincstár része lehetett. Mindenképpen megemlítendő két jelkép, amely minden kétséget eloszlat a magyar rokonsággal kapcsolatban: a turul és a csodaszarvas. Ha most a rovásjeleket nem is vesszük figyelembe, akkor is könnyen egyetérthetünk László Gyula professzor azon megállapításával, aki szerint az avar és a magyar nép azonos. Mire alapozza ezt a kijelentését? A nyelvre, a vallásra, a néphagyományra és az antropológiai sajátosságokra. Szóval izgalmas szellemi kaland-túrára invitáljuk az olvasóinkat, most is. Szeretettel várunk mindenkit, akit a téma érdekel.
Az előadás helye: MissTee Teabolt, Szfvár, Ady E. u. 32. I. em.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése