2016. szeptember 29., csütörtök

Testvérvárosunkban, Gyulafehérvárott felszentelték Márton Áron kőkoporsóját

Már hosszú évek óta járunk Gyulafehérvárra, Székesfehérvár testvérvárosába, a Böjte Csaba által alapított Dévai Szent Ferenc Alapítvány egyik otthonába segíteni, amit tudunk. Márton Áron püspök síremlékét és hamvait helyezték el szeptember 27-én, s rá emlékeztek a Szent Mihály székesegyházban az egybegyűlt magyarok. 

A gyulafehérvári templomot nyugodtan tekinthetjük a koronázó templomunk egyik hasonmásának, ha kisebb is, ahol Hunyadi János, Hunyadi László, Báthory István és más országnagyok hamvai és síremlékei mellett most már Márton Áron is végső nyughelyet kapott. 

Böjte László, az ottani otthon vezetője osztotta meg azt a hírt, amelyben az a rövid helyszíni felvétel is található, amely a képre kattintva itt is elindítható.

https://www.youtube.com/watch?v=iuSdJKSD8R8
A helyszíni felvétel a képre kattintva látható
Nem mindennapi élmény ennyi szép és jó magyar embert látni Erdély ország hajdani "fővárosa", Gyulafehérvár (Alba Julia) központjában, a várdombon, ahol a Szent István által alapított Szent Mihály templom őrzi máig a magyar folytonosságot.

Gyulafehérváron felavatták Márton Áron püspök kőkoporsóját



A gyulafehérvári érseki székesegyház déli mellékkápolnájában csütörtökön megáldották és bemutatták a nyilvánosságnak Márton Áron kőszarkofágját a 36 évvel ezelőtt meghalt püspök újratemetési szertartása keretében.

Szent Mihály székesegyházban a szertartással együtt tartott búcsús szentmisét Miguel Maury Buendía bukaresti apostoli nuncius celebrálta.

Szentbeszédében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek arra emlékeztetett, hogy Márton Áron két totalitárius rendszer, a nácizmus és a kommunizmus idején teljesítette maradéktalanul a püspöki jelmondatában vállaltakat: nem utasította el a munkát és a szenvedést. Mint felidézte: a boldog emlékezetű püspököt talán - az azóta szentté avatott - II. János Pál pápa jellemezte a legtalálóbban, amikor 1980-ban, a püspök nyugdíjba vonulási kérelmét jóváhagyó táviratában "az úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának" nevezte. 

Márton Áron hivatali utódja felidézte: 36 évvel ezelőtt, éppen zúgtak a székesegyház harangjai, és a Szent Mihály napi templombúcsúra hívták a híveket, "amikor Márton Áron visszaadta lelkét az urának".

MTI Fotók: Czeglédi Zsolt (Galéria megnyitása)

A szentmise utáni ünnepi beszédében Soltész Miklós magyar vallásügyi államtitkár megemlítette: a rekordok könyvébe illene az az adat, hogy a Securitate 75 ezer oldalnyi feljegyzést készített Márton Áronról.

Az államtitkár megemlítette: az Észak-Erdélyt Magyarországnak visszajuttató 2. bécsi döntés után Márton Áron a Romániához tartozó maradt Gyulafehérváron maradt, hogy védje híveit, és támaszt nyújtson az árván maradt magyarságnak.

"Észak-Erdélyben a románok ellen elkövetett bűnök miatt tiltakozott a magyar hatóságoknál. Elfogadhatatlannak tartotta a bosszút. Sok-sok megaláztatás, támadás ellenére vallotta, hogy az egymásba ékelten élő két népnek békében, egymást tisztelve kell élnie. Felismerjük-e a mai kor keresztényellenes időszakában, hogy ortodox, protestáns és katolikus keresztények csak összefogással maradhatunk fenn? Tudunk-e következetes fegyelemmel és a megbocsátás eszközeivel élni, mint ahogy ő tette a megtévedt papjaival, akik a békepapságban látták az egyetlen menekülési lehetőséget?" - tette fel a kérdést Soltész Miklós.

Ezrek érkeztek az ünnepségre

Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá és szentté avatásának a vatikáni posztulátora (előkészítője) elmondta: Márton Áron esetében a Szentszék már a boldoggá avatás előtt engedélyezte, hogy a püspök hamvait a székesegyházban kő koporsóba helyezzék. A posztulátor szerint a Gergely Zoltán szobrászművész által elkészített mészkő szarkofág hűen idézi Márton Áron szellemét: egyszerűségében nemes, hagyományőrző és korszerű.

A gyulafehérvári ünnepségre hívek ezrei érkeztek az egész Kárpát-medencéből. A templomon kívül kivetítőkön tették számukra láthatóvá a ceremóniát.

Márton Áron hamvait szeptember elsején exhumálták a székesegyház altemplomából, és helyezték el az új szarkofágban. A hamvak számára azért készíttettek a templom egyik déli mellékkápolnájában kőkoporsót, hogy bárki számára lehetővé tegyék a sír látogatását, és elősegítsék a püspök boldoggá, majd szentté avatását. A kőszarkofág Hunyadi János és fia, Hunyadi László síremléke közelébe került a székesegyházban.
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. A második világháborút lezáró párizsi béketárgyalások idején az erdélyi magyarság, a székelység önrendelkezésének egyik szószólója volt. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal. 
A nemzetpolititikai államtitkárság 2016-ot, a püspök születése 120. évfordulójának az évét Márton Áron-emlékévvé nyilvánította.

Továbbította a
Fejér Szövetség Sajtószolgálat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése