ALKOTMÁNY kontra ÚJALKOTMÁNY

Már a cím is hamis, avagy sántít, de most szándékosan! Mert az 1989. évi XXXI-es (néhai „ideiglenes”), sőt, annak és az „új”-nak is alapját képező 1949. évi XX-as (máig érvénybe lévő „sztálini”) minden lehet, csak Alkotmány, avagy Alkotmányos nem. Mert kijelentő módban: alkotmánytalan. Az eddigi Tákolmány helyett most újat tákolnának. Hogyan?

„Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának honlapján már olvasható Magyarország készülő alkotmányának azon tervezete, amelyet a meghatalmazott bizottság fél éves munkával készített el. A szöveg a bizottságban a kétharmados parlamenti többség által a bizottságba delegált országgyűlési képviselők fölényes szavazata nyomán alakult ki. Alább közzéteszünk egy figyelemre méltó tanulmányt, amely az alkotmányozást szakmailag előkészítő bizottság által elfogadott szöveget a jelenleg hatályos „alkotmánnyal”, azaz az 1949. évi XX. sz. azóta többször módosított törvénycikkel veti össze. Az olvasót sok meglepetés várja. Az írás a HONLEVÉL újság holnap megjelenő, januári számában olvasható.”

Írja az MVSZ Sajtószolgálata (7125/110127)

S mit is tartalmaz, miről is számol be a Honlevél januári számában Varga István – Patrubány 

Anna tanulmánya?

Itt egy összefoglaló táblázat a szerzők munkája alapján, hogy mindenki világosan lássa, hogy mit készítenek azok, akik nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni, hogy Magyarországnak van ősi és törvényes Alkotmánya. Az alapján – bizony – nem kelnék a magyar földnek, víznek, szélnek, napfénynek, … lába! Sem pénzen, sem „Alkotmányosan”!

VÉRESEN KOMOLY TÁKOLMÁNYOK (hihetetlen, de tényszerű)
Az egyszerűség kedvéért nevezzük őket itt csak így, hogy ….
az 1949. évi XX-as alapján máig érvényes, az 1989. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett „Alkotmány”	az 1949. évi XX-as alapján parlamenti döntésre előterjesztett „Újalkotmány” „Tervezet”
Népszuverenitás A jelenleg érvényes „Alkotmányban” meglévő néphatalom, népszuverenitás a Tervezetből elmarad, tehát a nép alapvető jogai jelentősen csorbulnak
2.§ (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.	Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép, melynek egymásért felelősséggel tartozó tagjai egyenlő és elidegeníthetetlen méltósággal bírnak. Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki. A nemzet hatalmával választott képviselői útján, illetve kivételes esetekben közvetlenül él.
A Tervezetben nincs nemzet fogalom, nem tudni a politikai nemzet fogalma azonos-e az állampolgársággal, vagy ide értendő-e a helyi választásra jogosult lakóhellyel rendelkező idegen is? A Tervezetben a nép nem birtokosa a hatalomnak, csupán forrása. Így a tervezett „Újalkotmány” által jogot szerző megkapta a hatalmat, nem kell elszámolnia vele, mert a nép, ha elégedetlen, szerezze vissza. Csakhogy erre a Tervezet nem ad módot. … Tehát – de facto – örökre kiadja a kezéből a nép a hatalmat. A hatalom birtokosai a forrástól „jogosan” kapott hatalmukat akár bővíthetik is, vagy korlátozhatják a nép közvetlen hatalomgyakorlását. Ugyanis a közvetlen hatalomgyakorlás kivételesen lehetséges, a kivételesség a tervezett „alkotmányban” nincs meghatározva, a fogalmat a hatalom birtokosa töltheti meg tartalommal.
Jelképek A Tervezetben a jelképek között szerepel a zászló, a címer, a Himnusz, és az állami ünnepek felsorolása, de nem szerepel a nemzeti öntudat számos meghatározó jelképe, mint a Szent Korona, a történelmi zászlók, a Szent Jobb, a turul, a kettős kereszt, az Országház, stb. Nincs rendelkezés még a felsorolt nemzeti jelképek védelméről sem – pl. tisztelettudó és méltó kezelés, gúnyolódó, lekicsinylő, szidalmazó, megalázó, kereskedelmi megjelenítés tilalma, illetve a felhasználás törvénybe iktatása. A nemzet méltóságának fogalma sem jelenik meg, csak az állam első rendű kötelezettségével védett emberi méltóság. A nemzet fogalmát fel sem fedezni a Tervezetben.
Európai tagállamiság
-	Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének, és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében, ...[ezért]... egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja, e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.
A Tervezet az európai egységre, az európai népek szabadságára, biztonságára és a népek jólétének biztosítására kétszer hivatkozik, mint célra, de kimarad a magyar nép szabadsága, biztonsága és jóléte, mint igény. Tehát mi erre csak az Unió által áhítozhatunk, önállóan nem lehet célunk a jólét, a biztonság, a szabadság. A szöveg több mint érdekes. Úgy is olvasható, hogy a magyar nép, a politikai nemzet jóléte, biztonsága, szabadsága nem saját hatásköre és felelőssége, hanem a közreműködés ellenében az uniótól elnyert állapot. Nem világos az értelme annak, hogy mit jelent, a hatáskörgyakorlás lehetséges önállóan, ha az a többivel közösségbe szerveződött. Közös és ködös. Az egyértelmű, hogy az Unió intézményeit feljogosítjuk az „Újalkotmány” helyébe lépő rendelkezésre, de ki jogosítja fel és mire? Ugyanis az „egyes” hatáskörök meghatározás tökéletesen alkalmatlan jogi szövegben, hiszen épp a meghatározás hiányát bizonyítja. Így a Tervezet bianco felhatalmazást ad a hatalom egyes, kettes, hármas... részének átadására, és nem szerepel bármely korlátozás, vagy feltétel. Felmerülhet, hogy a korlát a jólét, a biztonság, a szabadság érdekében történő hatalomátadás, csakhogy ez megfoghatatlan és jogilag kezelhetetlen. Épp ezek azok az általánosságok, melyekkel a legtöbb visszaélés volt az elmúlt két-három évszázadban, leginkább a szocializmusban ismertük meg a deklarálás és a valóság különbségét.
Az ország függetlensége
5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait. Az „Alkotmány” Magyarország függetlenségét és területi épségét kötelezően védi.	Magyarország ... elutasítja a háborút, mint a viták megoldásának eszközét, és tartózkodik más államok függetlensége, területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetőzéstől. A Tervezet nem védi Magyarország határait, miközben más államok függetlenségének és területi épségének megsértésétől való tartózkodásra tételesen vállalkozik, sőt egyes ilyen típusú hatásköreinek gyakorlását az európai unió többi tagállamával megosztja.
Hasonlítsuk csak össze Magyarország történelmi alkotmányával, a Szent Korona Alkotmánnyal: Magyarország önrendelkezésének elve: MAGYARORSZÁG ÖRÖKKÉ SZABAD (Hungaria semper libera) „A Szent Korona eszme, mint történelmi alkotmány és az abból fakadó alaptörvény és jogrendszer biztosítja a magyarság, valamint a Szent Korona értékrendjét elfogadó államalkotó nemzetek által alkotott Magyarország örök szabadságát, önrendelkezési jogát, amit senkinek nincs joga feladni, sem csorbítani.” Zétényi Zsolt: A Történeti Alkotmány – Magyarország ősi alkotmánya
Honvédelmi kötelezettség
70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgár férfiakat – törvényben meghatározottak szerint – hadkötelezettség terheli. Akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen, polgári szolgálatot teljesít. (3) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára törvény polgári védelmi kötelezettséget és rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettséget írhat elő. (4) A természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetőek. (5) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.	A Tervezetből e kötelezettség kimaradt. Az Alkotmány állampolgári kötelezettségként tartalmazza a honvédelmi kötelezettséget. Majd a Tervezet a Magyar Honvédség fejezetében: A Magyar Honvédség alapvető kötelezettsége a haza fegyveres katonai védelme és a nemzetközi szerződésekből eredő kollektív feladatok ellátása. A Magyar Honvédség szükségállapot idején, ha ahhoz a rendőrség alkalmazása nem elegendő, felhasználható a rend helyreállítására. ... A Magyar Honvédség irányítására alapvetően a Kormány jogosult, és e jogkörét az Alkotmánnyal összhangban álló nemzetközi szerződés korlátozhatja. Még érdekesebb ez a kérdés a honvédelemi kötelezettség értelmezésének fényében. A honvédelmi kötelezettségről szóló paragrafusban nem szerepel a „haza védelme” illetve a „hadkötelezettség” kifejezés sem. Kérdéses, hogy a Tervezet honvédelem kifejezése háború esetén az ország népének és területi épségének, határainak védelmét lefedi-e? Nem a nemzet, nem a nép, nem az állampolgár feladata a hazát védeni, hanem a honvédségé. A honvédség bárkikből állhat, azt a Kormány határozza meg. A bárkikből álló (zsoldos) honvédség a nemezettől is megvédheti a hazát, mert a saját polgárai ellen is bevetheti a Kormány a Tervezet szerint. Mi több, ebbe is beleszólhat a külföld, ha az alkotmány a Kormányt magát korlátozza, mert ez a külföldi akaratnak nyit teret. Az ilyen nemzetközi szerződést a Kormány köti, és e szerződés azt a Kormányt köti, mely irányítja a honvédséget a még nem ismert sarkalatos törvény szerint.
Alapvető jogok korlátozása
Néhány a fent felsorolt korlátozhatatlan alapvető jogok közül: Jogképesség Kínzás tilalma Emberen végzett kísérlet tilalma Anyák és gyermekek védelme Az élethez és méltósághoz való jog A gondolat, lelkiismeret és a vallás szabadsága Szabadság és személyi biztonsághoz való jog	Az alapvető jogok kötelezettségekkel és felelősséggel járnak. Gyakorlásuk szabályait törvény állapítja meg, amely lényeges tartalmukat nem korlátozhatja. Ha az Alkotmány kivételt nem tesz, az alapvető jogok korlátozásnak mások jó hírneve vagy más alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében, e célok eléréséhez szükséges mértékben lehet helye. illetve: Rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy sarkalatos törvényben megállapított más kivételes helyzet esetén rendkívüli jogrend lép életbe. A rendkívüli jogrend időszakában az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy korlátozható, a hatalomgyakorlás módja az Alkotmánytól eltérően alakítható. Ezek és a rendkívüli jogrend egyéb részletes szabályait – ideértve a rendkívüli jogrend alapjául szolgáló állapot vagy más kivételes helyzet  megszüntetését – sarkalatos törvény  szabályozza.
Megjelent egy új gondolat, mely szerint a hatalomgyakorlás módja az „Alkotmánytól” eltérően gyakorolható rendkívüli állapot esetén. Tehát a Tervezet rögzíti ezt, de nem szögezi le, hogy milyen formában gyakorolható, illetve azt sem, mely alkotmányos jogok nem függeszthetők fel semmi esetre sem. Ismeretlen okból ismeretlen szabály lép az „Újalkotmány” helyébe. A Tervezetben mindkét paragrafusban szerepel az alapvető jogok korlátozása, viszont egyikben sincs konkrétan rögzítve, hogy milyen esetben és mennyiben korlátozhatóak ezek vagy, hogy milyen esetben nem korlátozhatóak, illetve melyek azok a jogok, amelyek semmi esetben sem korlátozhatóak. Csupán annyit mond ki a Tervezet, hogy törvény az alapvető jogok lényeges tartalmát nem korlátozhatja, de nem tisztázza a lényeges fogalmát sem itt, sem később. Rendkívüli állapot esetében is csupán a rendkívüli jogrendről, az alapvető jogok gyakorlásának felfüggeszthetőségéről, korlátozhatóságáról rendelkezik, anélkül, hogy rögzítené, mely jogok korlátozhatatlanok még ez esetben is.
Megkülönböztetés tilalma
70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.	Az emberi, illetve állampolgári jogok bármely megkülönböztetés, így különösen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül mindenkit megilletnek, az emberek ilyen megkülönböztetését a törvény büntetni. A Tervezet tiltja az emberek bármely megkülönböztetését
A Tervezet már azért is képtelenség, mivel a felsorolt fogalmak – faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet – etimológiailag a különbözőség megnevezését szolgálják. Azaz a különbség fennáll, különben nem beszélhetnénk róla, nem létezne, mint fogalom, nemek szerinti különbség, nem lennének nő és férfi, nem lennének különböző illemhelyek, nem létezne a vallás fogalma, ha nem léteznének különböző vallású emberek. A megkülönböztetés természetes, a tiltása a fogalom megszűnését jelentené, illetve értelmetlenséghez vezet. Értelemszerűen a hátrányos megkülönböztetést kellene tiltani, amint az „Alkotmány” még teszi is.
Jogképesség
56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.	A Tervezet kiemeli, hogy minden jelenlegi alapvető és állampolgári jogot megőrzött. Csakhogy, épp a fentiek mutatják, hogy nem, hiszen ami eddig nem volt elvonható, most az lesz. Más gond is van: a pontatlanság. Az „Újalkotmány” nem tartalmazza az egyik alapvető paragrafust sem, mely leszögezné, hogy minden embert véd és kötelez a jog.
Az emberi élet és méltóság sérthetetlensége
54. § (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.	A Tervezetből hiányoznak a tiltó rendelkezések, az alapvető jogokra vonatkozó első paragrafusban rögzített, nemzetközi jogban és szerződésekben is főhelyet elfoglaló tétel, (a 2. pont) mely semmilyen körülmények között nem korlátozható. Ez a szép elvi szintű jog a nemzetközi kötelezettségeinkben részletesen ki van fejtve, de a nemzetközi szerződésekre utalás csak a hatalomgyakorlás átruházására utal, nem az alapvető, például az emberi jogok érvényesítését illető elkötelezettségünkre. …
Szabad mozgás
58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén – törvényben meghatározott esetek kivételével – megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.	Mindenkit megillet a szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztásának szabadsága.
Míg a mai „Alkotmány” csak a Magyarországon törvényesen tartózkodóknak biztosított feltétel nélküli szabad mozgást és tartózkodási helyválasztást, a Tervezet szerint ez a jog törvényességi előfeltétel nélkül mindenkinek jár (idegenek, jövevények nem, csak nincstelenek lesznek?).
Hazatérés joga, Magyarország védelmének élvezése
69. § (3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.	Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze. Ez a jog látszólag egyező a régivel. Valójában a Tervezet alapján minden külföldön tartózkodó magyar állampolgárt megillet Magyarország védelme, függetlenül attól, hogy külföldön tartózkodása törvényes vagy sem.
Munkához való jog Mindenkinek joga van munkája és foglalkozása szabad megválasztásához. Az „Alkotmány” fogalmazza meg államcélként a magyar állampolgárok munkához való jogának elősegítését. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvényben meghatározott foglalkozások kivételével és törvényben meghatározott feltételek mellett a munkavégzést megtagadja.
70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Az „Alkotmány” elmúlt majd’ 22 éves regnálásában az egyik legnagyobb kudarc a munkához való jog érvényesítésének kudarca. Ennek a jognak a sorsa bizonyítja, mennyire szólammá üresedhet az alkotmányos jog garanciák nélkül.	A Tervezet, tanulva a múltból visszalép, már nem ad jogot, csak a munka megválasztásának jogát, ami azt is jelenti, hogy valaki nem választ magának munkát. Miért? – a saját hibájából. Az államcél sem munkát céloz, csak annak megszerzése elősegítését, ami lehet tessék-lássék.
Egészséghez való jog
70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.	A Tervezet környezetvédelmi kérdéssel indít, leszögezi, hogy a környezet védelme mindenki számára kötelesség, hiszen mindenkit megillet az egészséges környezethez való jog. A Tervezetből azonban kimaradt a legfontosabb tétel, a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséget biztosító alapjog, azaz hogy mindenkinek joga van az egészséghez. Ez a paragrafus a Tervezetből hiányzik. Ezek alapján az, hogy valakit megmérgeznek, az csak akkor ütközik az „Újalkotmányba”, ha meghal.
Közteherviselés
70/I. § (1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező  szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. (2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg. A kérdés már az érvényben lévő „Alkotmány” mellett is felmerül, hogyan lehetett jelentős vagyonnal és jövedelemmel rendelkező nagyvállalatokat olyan adókedvezményben részesíteni, amely a kisvállalatokat nem illette meg. Ez a lépés a gazdasági verseny szabadságát rögzítő paragrafust is súlyosan sérti.	Az Alkotmány állampolgári kötelezettségként tartalmazza a honvédelmi kötelezettséget, illetve a közteherviselés kötelezettségét azzal, hogy ez utóbbi nem csak magyar állampolgárokat terhelhet A közteherviselés az egyik legfontosabb jövedelem elosztó és jövedelmet előállító mechanizmus. A Tervezet a közteherviselést is állampolgársághoz köti, s bár említi, hogy nem csupán magyar állampolgárokat terhelhet, a kötelezettek csoportját nem határozza meg. Például a jogi személyekről és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nem szerepelnek. De ami igazán súlyos, hogy kimarad az a tétel, mely szerint a közterhekhez jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően kötelező a hozzájárulás.
Ez a néhány észrevétel gondolatébresztő, a két dokumentum még több jelentős különbséget rejt. Érdemes áttanulmányozni, mélyebben átgondolni, illetve további kérdéseknek hangot adni.

Kérdezzük mi magunktól, tőlünk, magyaroktól, nemzettagoktól hangosan:

Észnél vagyunk mi?!

Ébresztő emberek! Jó magyarok és nem magyarok! Nem másról, a Hazánkról, az egyetemes magyar nemzetről van szó – pontosabban éppen arról nincs szó – abban, amit „alkotmánynak” neveztek, s most „Újalkotmányra” keresztelnek nélkülünk. Alkotmánynak nevezzék azt, ami nem is magyar? Gondoljuk, hogy az, ami ma van, hogy kiérdemeltük az „Európa Abszurdisztánja” nevet, az nem függ össze azzal, amit itt alkotmánynak neveztek és neveznek?! Ne szóljunk bele abba, hogy mit lehet és mit nem abban az országban, amiért nagyapáink éltek és haltak és ahova unokáink születni szándékoznak. Jogásznak kell-e ahhoz lennie bárkinek, hogy a fentiekből megértse, hogy Magyarország független-e, szabad-e, avagy egyáltalán ország-e és magyar-e? Nem! Az alkotmányozás a nemzet elidegeníthetetlen joga, amint az is, hogy magát megvédje!

Szövetségbe!

Alkotmány-helyreállító Szövetségbe hívunk minden társadalmi szervezetet és személyt, akik tudják, vagy csak érzik, hogy Magyarországnak most kell visszatérnie arra az útra, ahonnan letérve piaci termékké tehették és tehetik azt, amitől magyar a magyar! A földet, a vizet, a levegőt, a napfényt és mindent, ami abban van. Mindent, azaz azt is, amit nem ember teremtett, de tákolt törvényeik alapján bárkik is, idegenek, jövevények is pénzzel vagy szerződéssel nemcsak hogy elbitorolhatnak, de még saját tulajdonuknak is mondhatnak.

Szövetségekbe magyarok és nem magyarok mindenütt, kelettől nyugatig és északtól délig! Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetségbe hívunk minden magyar érzelmű magyar és nem magyar nyelvű testvérünket napkelettől napnyugatig, akik még ismerik a Jus resistendi-t!

Fejér Szövetség (http://fejerszovetseg.blogspot.com, fejerszovetseg@gmail.com)
2011/01/27/1