2011. március 29., kedd

Alkotmányos Rend a Cél - a TAHSZ ezt jelenti

Sajtóközlemény a TAHSZ Második Országos Értekezletéről

2011. március 26-án, mintegy 12-13000 főt képviselő összesen 83 magánszemély részvételével tartotta meg a Második Országos Értekezletét a Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség.

Az értekezlet a március 5.-i budapesti rendezvényhez hasonlóan László Andrea segítségével nemzeti imádságunkkal, a Magyar Himnusszal vette kezdetét, majd az alkotmányozásról, a történelmi alkotmányról szóló szakértői előadásokkal folytatódott. Az előadássorozat első szakaszát Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetsége örökös tiszteletbeli elnöke nyitotta meg, majd Szabó Sándor András, innovációs tanácsadó és Ludányi Horváth Attila, okleveles közgazdász és nyugalmazott diplomata foglalta össze az 1920-tól 1938-ig tartó alkotmányos jogfolytonosság helyreállítási folyamat tanulságait, napjainkig érvényes tanulságait.

A szünet után Dr. Szöllősi József, az Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító Nemzetgyűlés elnökének és Dr. Varga Tibor, jogtörténész vázolta fel az 1944. óta kialakult joghelyzet visszásságait. Az ebédszünet előtt még a Magyar Szociális Fórum által szervezett Szociális Kerekasztalnál tett felszólalásáról számolt be Dr. Boór Ferenc, a TAHSZ és a Fejér Szövetség szóvivője, majd az előre betervezett előadássorozatot Dr. Bakos Batu, a Magyarok Nagyboldogasszonyának Szent Korona Lovagrendje nagymestere előadása zárta.

Az előadók megerősítették, hogy a jelen súlyos helyzetben a Magyar Országgyűlésnek nem az alkotmányozás volna a feladata, hanem az alkotmánytalan (illegitim) állapot beismerésével az így kialakult nemzetidegen helyzet felszámolása. Elkerülhetetlen, hogy az országgyűlés – a széles társadalmi közreműködéssel felálló nemzetgyűlés megalakításáig – abban a törvényben, amelyet április 18-ig kíván véglegesíteni, egyértelműen kinyilvánítsa, hogy az utolsó alkotmányosan törvényes állapot 1944. március 18-án állt fenn Magyarországon. Az alkotmánytalanul törvénytelen (illegitim) helyzet felszámolásának érdekében az első lépése viszont annak kinyilvánítása kell legyen, hogy a Magyar Országgyűlés a 1944-ig fennálló, s azóta sem helyreállított alkotmányos Magyarországgal, az addig érvényes történelmi alkotmányunkkal vállal jogfolytonosságot. Azaz, az alkotmánytalan (illegitim) alapjogi állapotot végre egyértelműen beismerve, azonban az ilyen körülmények között lefolyt választás alatt tett ígéretei és elért eredményei alapján született parlamenti többségével vállalt kormányzati felelősségéhez felnőve, a tényleges hatalom birtokában azon átmeneti jogszabályok megalkotását kellene sürgősen a törvényhozás napirendjére tűznie, amelyek az átmeneti időszakban is képesek megvédeni és megőrizni Magyarország függetlenségét, nemzeti tulajdonát, a magyar nemzetet, az állampolgárok élet-, sőt, létfeltételeit. Történelmi léptékű feladat ez, amely a társadalmi nemzetfenntartó erők képviselőinek, meghatározó jogainak tényleges elismerése nélkül nem megvalósítható.

A délutáni menetrend szerint a résztvevők hozzászólásai után a szerkesztőbizottság megbízása, az értekezlet határozatainak és Felhívásának elfogadása volt a cél. Az értekezlet a következő határozatokat hozta:
  1. A TAHSZ újra felszólítja az országgyűlést, hogy az értekezlet által 10 pontra bővített és teljes egyetértésben megfogalmazott – alábbiakban részletezett – Felhívását a házelnök a kézhezvételtől számított első nyilvános ülésnapon ismertesse, olvassa fel, majd adjon magyarázatot arra, hogy ezt korábban, az első Felhívás kézhezvétele után, március 22-én miért nem tette meg.
  2. A TAHSZ Harmadik Országos (Küldött-) Értekezletét 2011. április 16-án, Budapesten, a Magyarok Háza Kossuth termében rendezi meg, amelynek megszervezésére felkérte a TAHSZ első (3 pontos) felhívását megfogalmazó „alapítók” jelenlévő tagjait: Fetzer Jánost, Dr. Boór Ferencet, Vavrek Józsefet és Gligor Csillát.
  3. Az értekezlet résztvevői egyöntetűen vállalták, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a rövid idő alatt is a közvélemény előtt minél világosabbá, érthetőbbé tegyék történelmi alkotmányunk jogfolytonosságának helyreállítási szükségletét ahhoz, hogy Magyarország abból a zsákutcából kilábaljon, amelybe azok sodorták és sodorják, akik képtelenek szembenézni hazánk valós állapotával és az alkotmányosság helyreállítására felnőtt társadalom képviselőivel.
A Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség
Második Országos Értekezletének
Felhívása

1.         Magyarországnak van Alkotmánya, mely hosszú évszázadokig, 1944. március 19-ig, a német megszállásig (de facto) hivatalosan is érvényben volt és (de jure) alapjogi értelemben érvényben is van.
2.         Nem „alkotmányozni” kell, hanem a magyar nemzettestet védelmező történelmi magyar Alkotmányt kell helyreállítani.
3.         Sem a végrehajtó hatalom, sem a törvényhozás (így jelenlegi kormány vagy országgyűlés) nem alkotmányozhat. Törvénytelenség jogot nem alapít.
4.         Minden magyar érzelmű személyt, választott képviselőt, helyi közösséget, szervezetet, mozgalmat, nemzetfenntartó erőt történelmi Alkotmányunkat helyreállító szövetségek létrehozására hívunk.
5.         Felszólítjuk a Magyar Országgyűlést, közjogi méltóságokat, közhatalmi ágak közszolgáit, hogy az Alkotmány és Törvény (alap-, fő-, sarkalatos törvény, …) fogalmát megnyilatkozásaikban, indítványaikban és különösen a köztájékoztatásban egyértelműen különböztessék meg!
6.         A jogfolytonosság értelmében a Magyar Országgyűlés törvényben állítsa helyre Magyarország történelmi alkotmányát!
       Az országgyűlés abban a törvényben, amelyet a történelmi alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása céljából hoz, egyidejűleg helyezze hatályon kívül az 1949. évi XX. törvényt!
7.         Amennyiben a Magyar Országgyűlés valóban helyre kívánja állítani a történelmi alkotmányunk jogfolytonosságát, akkor ki kell mondja, hogy az 1944. március 19. óta létezett politikai és alkotmányos rendszerek, így az 1989-90-ben megalakított rendszer is máig törvénytelenek, illetve az elmúlt bő 20 évet tekintve azt, hogy törvényességében nem megalapozott.
8.         A Magyar Országgyűlés a jelenlegi, törvényességében megalapozatlan (illegitim) helyzetében egyet tehet, hogy megállapítja átmeneti és korlátozott jogkörű állapotát és tényleges hatalmi helyzetéből kinyilvánítja, hogy Magyarország visszatér ősei jogrendjéhez, az 1944. március 18.-i jogállapothoz, és kimondja az azóta napjainkig terjedő időszak minden köz- és magánjogi aktusának elvi érvénytelenségét.
9.         A Magyar Országgyűlés külön jogszabályokban biztosítsa, hogy a széleskörű társadalmi részvétellel felállítandó közhatalom: az alkotmányozó nemzetgyűlés döntsön arról, hogy az elmúlt közel 67 éves időszak jogszabályaiból melyeket minősít a történelmi alkotmányunk alapelveivel – a Szent Korona Értékrendjével – összeegyeztethetőnek!
10.   A Magyar Országgyűlés addig is átmeneti jogszabályokban biztosítsa a meg nem újuló természeti kincsek eladásának tilalmát, a nemzeti vagyon és közszolgáltatások nemzeti tulajdonba vételét, megőrzését és működtetését, valamint a magyar élet, nemzet, haza védelmében a szociális és létbiztonsághoz, munkához, lakhatáshoz és egészséghez való alapvető jogokat!
Követeljük, hogy e Felhívást, mint közindítványt, az átvételét követő első nyilvános országgyűlési ülésnapon a házelnök olvassa fel!
Agárd, 2011. március 26. (http://www.vimeo.com/21624251)

Aláíró és csatlakozó szervezetek (2011. március 29.-ig):
   1956 Magyar Nemzetőrség, Áldott kéz 2000 NASZ, Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító Nemzetgyűlés, Balaton Sport Club, Családi Nevelésért Alapítvány, Egerszalóki Borvirág Férfias Dalárda, Fejér Mag Egyesület, Fejér Szövetség Mozgalom, Felvidéki Magyar Sziget, Forradalmi Nemzeti Bizottmány, Gárdonyi Bonsai Egyesület, Gazdaudvar Miskolc, Hun Fokos Szövetség, Hun Lélekközösség Pálos Rendháza, Hun-Kor Társadalmi Fejlesztő Egyesület, IJÁSZ - Igazságos Jogállamért Szövetség, Jog = Erkölcsi Minimum Baráti Kör Budapest, Konzervatív 56'-os Antibolsevista Szövetség, Közvagyon Résztulajdonosainak Polgári Jogi Társasága Szeged, Magna Hungarica irodalmi zenekar Baja, Magyar Felelős Nemzeti Kormány, Magyar Hadigondozottak Szövetsége, Magyar Királyi Lovagrend, Magyar Mátrix Szövetség Föderáció, Magyar Múlt Megőrzéséért Egyesület, Magyar Nemzeti Gárda, Magyar Nemzeti Gárda Pártolói Köre, Magyar Szent Korona Alapítvány, Magyar Történelmi Családok Egyesülete, Magyarok Nagyasszonyának Szent Korona Lovagrendje, Magyarok Szövetsége Heves Megye, Magyarok Szövetsége Kőbányai Mozgalom, Magyarok Szövetsége Óbudai Baráti Kör, Magyarok Szövetsége Szolnok, Magyarok Világszövetsége Fejér megye, Magyarok Világszövetsége Piliscsaba, MARTA – Margitosok a Történeti Alkotmányért Baráti Kör, Nagykovácsi gróf Tisza István Nemzeti Kör, Nemesi Rendi Mozgalom, Nemzeti Koordinációs Testület, Nemzeti Társaskör, Nobilitas Carpathiae társulás Érsekújvár, Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom, Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület, Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, Szent Korona Szövetség, Szent Korona Társaság elnöksége, Szilágyi Erzsébet Független Nőegylet, Történelmi Vitézi Rend, Trianon Társaság Fejér megye, ZeNeDe Egyesület


Az értekezlet szövetségbe szólítja a valós történelmi helyzetet felismerő társadalmi erőket, melyben az
A l k o t m á n y o s   R e n d        a        C é l ,
hogy csatlakozzanak a TAHSZ felhívásához és tegyenek meg mindent, hogy a közszolgák, felelős képviselők és a társadalom minél szélesebb rétegei előtt is világossá váljék, hogy a jogfolytonosság helyreállítása nélkülözhetetlen és elkerülhetetlen szükségesség és az átmeneti állapot vállalása nemzeti kötelesség.

Csatlakozni lehet az atahsz.titkar1@gmail.com vagy az atahsz.titkar2@gmail.com címeken (névvel, közösségi képviselő esetén a közösség megnevezésével és elérhetőségi adatok megadásával).

2011. március 29.
TAHSZ Sajtószolgálata
atahsz.sajto@gmail.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése