"Ami az NFA földek körül folyik, az rosszabb, mint egy árverés!" - hangzott el Siófokon, a gazdafórumon két nappal ezelőtt - "Alapos gyanú a mutyira, ami lezajlott eddig Fejérben fehéren-feketén!"
N FA?! Nem nemzeti Föld Alap?! Paraszt családok nélkül NEM. NEM FA. |
Szinte az egész hazai sajtót bejárta a keddi, február 21.-i gazdafórumon történtek híre az MTI jóvoltából. A fórumon a Fejér Szövetséget is képviselve vett részt az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület elnök asszonya és alelnöke. Igaz, a nevét elírta a szerkesztő, de a botrány, amiről Nyílt levelünkben (lásd itt: Magyar Föld - Nyílt levél Ángyán József és a vidék védelmében) is írtunk már néhány nappal ezelőtt, az nem tévedés. Botrányos a fejér megyei NFA kezelésben pályázatra kiírt földeket elnyerő régi-új nagybirtokosok térnyerése és a családi gazdaságokat megcsúfoló pályázati "kisemmizés". A Vidékfejlesztési Minisztériumban ellehetetlenített, ezért távozó Ángyán József után kialakult helyzetben óriási a gazdák körében az elkeseredés.
A hír igaz. A cím már kevésbé szerencsés! Ajánljuk mindenki figyelmébe az utolsó bekezdést!
Fazekas: Ez magyar furfanggal megoldható
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden
beszámolót tartott az elmúlt másfél év mezőgazdaságban elért
eredményeiről és az új feladatokról egy siófoki gazdafórumon, ahol
többen is kifogásolták az állami földbérlethez jutás körülményeit.
A miniszter közel kétszáz Siófok környéki agrárgazdálkodó előtt
beszélt arról, hogy egy gazdasági háborúban, világméretű spekulációk
közepette kell most helytállni, de a válságnak vannak pozitív jelenségei
is. Magyarországnak piacot és egyfajta kiutat jelenthet a válságból a
betörés azokra a keleti piacokra, ahol jelenleg népességnövekedés és
pénzfelhalmozódás tapasztalható.
Mint arról korábban beszámoltunk,
Fazekas Sándor Devecserben kedden arról beszélt: megoldást kell találni
az ajkai timföldgyár tározói kiporzásának megoldására, a zöldhatóság
intézkedési tervet dolgoz ki.
|
Az elmúlt másfél évre visszatekintve felsorolta a nemzeti
vidékstratégia mentén meghozott intézkedéseket. Kiemelte a helyi
értékesítés lehetőségét, amelyben cél a nyugati országok arányainak
elérése, ahol a piac 8-20 százalékát uralja ez a fajta kereskedelem.
Szólt a fokozott élelmiszer-biztonsági intézkedésekről, és az uniós
támogatások kifizetésének felgyorsulásáról. Az eredmények között
említette, hogy a mezőgazdaság teljesítménye az elmúlt két évben nőtt,
megkezdődött a korábban elvesztett keleti piacok visszahódítása, és hogy
a magyar fogyasztók elkezdték keresni és becsülni a magyar termékeket.
Beszélt arról, hogy folyamatban van az állami földek hasznosítása, amelyben cél, hogy a helyben lakó, állattartó gazdák jussanak területekhez. A 65 ezer hektárnyi nemzeti földalaphoz tartozó területek mellett a nemzeti parkok területinek hasznosítása is megkezdődött – tette hozzá.
Beszélt arról, hogy folyamatban van az állami földek hasznosítása, amelyben cél, hogy a helyben lakó, állattartó gazdák jussanak területekhez. A 65 ezer hektárnyi nemzeti földalaphoz tartozó területek mellett a nemzeti parkok területinek hasznosítása is megkezdődött – tette hozzá.
A jövőbeni feladatokról szólva beszámolt a kiemelt
magyar termékek védelmével kapcsolatos, napirenden lévő parlamenti
törvényalkotásról, a kistermelők és őstermelők által betartandó
szabályok egyszerűsítéséről, a fajtanemesítés rendbetételéről és a
földtörvény előkészítéséről. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta,
közeledik a földpiac megnyitása, amikor meg kell védeni a valódi
gazdákat a spekulánsoktól. Ez „magyar furfanggal megoldható” –
fogalmazott, példaként hozva fel, hogy bár látszólag a nyugati földpiac
is nyitott, az ottani „jogszabálydzsungelben” nehéz külföldieknek,
illetve spekulánsoknak földhöz jutniuk.
A gazdák egyebek között a
szállítási, piacra jutási nehézségekről, az állattartás nem megfelelő jövedelmezőségéről, a falugazdák túlzott adminisztrációs terheiről, és
az osztatlan közös földtulajdonok megoldatlan problémáiról panaszkodtak.
A legnagyobb indulatot, és a legtöbb kérdést az állami földek
bérbeadásának körülményei váltották ki. Volt, aki azt sérelmezte, hogy a
25-szörös túligénylés ellenére egyes területek régóta parlagon
hevernek. A lepsényiek a miniszternek átnyújtott iratokkal azt tették
szóvá, hogy a térségben megpályáztatott földterületek kiírását
ismeretlen okokból visszavonták, az állattenyésztőkkel szemben
támasztott követelmények pedig nehezen teljesíthetőek, amit a földhöz
jutó kedvezményezettek „marha és disznó lízingeléssel” akarnak vagy
tudnak majd teljesíteni.
Fejér megyei gazdák arra panaszkodtak, hogy a lejárt földbérleti
szerződések által érintett terültek jelentős részét nem a helyi
gazdáknak adták bérbe, hanem a korábbi bérlőknek. A Csákvár környéki
gazdák nevében Nemesi Béláné*, aki szintén levelet nyújtott át a
miniszternek, az MTI-nek kifejtette, a helyi tapasztalatok azt mutatják,
hogy egyfajta „mutyizás” zajlik az állami földek körül, amelyben a
családi vállalkozások, vagy kis- és középvállalkozások csak elvétve
kapnak földet, helyettük a tűzhöz közel állók juthatnak a jövőben
elővásárlási jogot jelentő földbérleti lehetőségekhez.
* helyesen: Tamási Béláné
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése