Sértő "bulvár" cikkre meddő válasz, ha leragadunk annál, hogy zsidó volt-e Árpád, avagy hazatérő magyar

Kedves Honfitársaim!

Amint az az olvasottabbak, avagy figyelmesebbek körében ismeretes, megjelent egy könyv, s arról egy írás, amiben egy egyetemi tanár arról beszél (sokkal inkább fecserész'), hogy a kazár szövetségből kilépő, s emiatt a folyamközi központot megtámadó összevont kazár seregeket tönkreverő Álmos fia Árpád - "ha valaki, akkor éppen ő", állítja a szerző - zsidó vallású (avagy netán fajú is?) lett volna, miközben e tönkreverés és a kazár birodalom összeomlásának volt sokkal inkább éppen az az oka, hogy az ott és akkor a kazár szövetséges uralkodóházakban egyre inkább terjedő zsidó vallást felvenni Álmos és fiai, lyányai - köztük Árpád - és szaporodó szövetségeseik sem voltak hajlandók.

A szerző (vagy költő?)

Ha valaki képes még belehallgatni a "hit gyülekezete" nagy nyilvánosságot kapott adásaiba, akkor az ott elhangzottakhoz, bibliai "magyarázatokhoz" képest e kijelentés már nem is oly' eget rengető, legfeljebb megmosolyogni való azok számára, akik mernek még olvasni, gondolkodni és összerakni egészséges igazságot magyarul hiteles, vonatkozó és figyelemre méltó adatokból anélkül, hogy ezt engedélyezné nekik bármilyen ön- vagy éppen kijelölt vallástanító, vagy főhitgyakorló (úgy-e még nem perelnek be azért, ha számomra a "hit gyülekezete" továbbra is a nevéhez méltó, miközben maradok a tudást, az igazságot kutató?).

E könyv sem kapott volna különösebb nyilvánosságot, ha A HETEK országos közéleti hetilapban ezzel az erősen "bulvárízű" címmel, hogy "A zsidó Árpád fejedelem és a mélymagyarok", meg nem jelent volna a „mélymagyarok”, azaz a nemzeti érzésű magyarok szemében vörös posztónak szánt "intörvjú" Komoróczy Géza „történészprofesszorral.”

Egy messzire vetődött tagtársam írását, válaszát továbbítom most, azonban előszóként hadd jegyezzek meg néhány előzetes alapgondolatot.

Kedves Barátaim!

Vitatkozni egy megalapozatlan feltételezésből kiinduló, a magyarok öntudatát - nyilvánvalóan - csak megtörni szándékozó és sértő kijelentéssel meddő dolognak is tűnhet. Főként, mert ha igaz volna is, hogy Álmos és fia, Árpád népe, vagy azok között néhányan ilyen vagy olyan értelemben is zsidók lettek volna, akkor sem voltak ők - azaz ettől sem lennénk mi - magyarok helyett zsidók, ha egyszer világosan és értelmesen és a leletekből, tényekből, sőt, krónikáinkból is éppen az kiolvasható, avagy a legvalószínűbbnek az tartható, hogy

NEM JÖTTÜNK MI SEHONNAN SEM

azaz mi, magyarok nem, hanem akik jöttek, lehettek éppen szegről, vagy végről még, vagy esetleg végtére is aztán még mindig vagy már magyarok éppen, megmaradva a testvériségben. Mert magyarnak lenni vér is, de nem feltétlen. Ettől függetlenül is és ezzel összefüggésben is:

1. Az, hogy éppen Árpád, vagy az Álmos- avagy Árpád-ház egy-egy tagja zsidó lett volna faji avagy esetleg vallási értelemben (e vallás abban is kizárólagos, hogy a kettő mindig is összefüggött), a hiteles történelmi tények ismeretében teljes mértékben kizárható, ezzel vitatkozni mindaddig felesleges is, amíg egy "professzor" bizonyítékok nélkül fecseg akár egy könyvre valót.
2. Miközben a "DNS vérvizsgálat" szükségtelen lett volna akkor is, s magánvéleményem szerint ma is hanyagolható, így az a kérdés, hogy Álmos és fia, Árpád szövetségesei között, pl. a Lebéd-házi jött nemesek között volt-e zsidó ember, különösebben nem mérvadó. Főként azután, hogy a mai génkutatási eredmények ismeretében határozottan kijelenthető, hogy a Kárpát-medence nem zsidó vallású lakossága a zsidókkal igen elenyésző mértékben vérrokon.
3. S mindezek mellett figyelembe véve azt a már évtizeddel ezelőtt is régészetileg bizonyított tényt, hogy Álmos és fia, Árpád (persze ezt sem véletlen írom mindig így*)  népe, azaz a "honfoglalók" létszáma az árpád-korból fennmaradt temetkezési leletek alapján is csupán legfeljebb egytizede vagy tán egyhuszada lehetett azoknak, akiket úgy hívunk ma, hogy őslakosok, s akik akkor már azok voltak, akik ma is vagyunk, azaz - a krónikák szerint sem voltak mások, mint - magyarok. Ezek után pedig vitatkozni egy megalapozatlan kijelentéssel, hogy a jött nemesek egy része, vagy éppen vezére zsidó lett volna, már megint csak meddő lehet, méltatlan és éppen azt a célt szolgálja, amit a magalapozatlan hírverésével tehet egy ilyen kinyilatkozó, vagy tetetnek vele a támogató kinyilatkoztatók (ez sem kizárható).
4. Mindezek mellett azt is tudva, hogy az ún. "Árpád vonaláról" származottak közül csakis Árpád legkisebb, Zsolt-Solt-Zolta-Zoltán nevű fia lehetett később egyeduralkodó, kitől aztán az összes többi "Árpád-házi" is származhatott (holott voltak bőven Álmosnak és Árpádnak vonalából jogos utód családok, mint a kurszánok, gyulák és jeretyánok, ...), s tudva, hogy Zsolt édes szülőanyja az őshonos Verecke-ház leánya, Eperjes volt, azaz tudva, hogy Árpád megannyi fia közül is az lett örököse, majd e hazában királyi utód, aki Álmos unokája Árpád fia Zsolttól, tehát már születésében is innen, e honbéli anyától, a Kárpát-medencéből származott (Taksonyok, Gézák, Istvánok, Andrások, Bélák, Csákok, Kálmánok és Lászlók), akkor mit is bizonyít az, hogy milyen származásúak és hitűek voltak a "honfoglalók"?!
5. Tudva még azt is, hogy a hazai, főként felvidéki, székely, szalai, szerémi, ... töretlenül jogfolytonos "nem(zett)esek" hívására és belegyezésével érkezett nyék-megyer-tarján-jenő-kéri-keszi-kuma-kun-kürt-gyarmat-magyari nem(zett)esek testvéri szövetségével folytatódott töretlenül a fontoskodón korai-, késői avarkor az Árpád-korral azon a területen, melynek neve az itt lakókról lett Magyarország, még világosabb, hogy e szövetség Attilától, sőt Pannon szaka-szkítától, s ki tudja már mióta is, bizony magyar volt, bármennyire is tiltakozik ez ellen a fegyver- és pénzcsörte-csörgetésbe züllött utókor (olvassuk csak a saját krónikáinkat is nyitott szemmel, gondolkodón!)

* Az "Árpád népe" = "magyar nép" is későbbi kitaláció, mondhatni "tekintélyelvű történelemmásítás", miközben pontosan tudható, hogy Álmos hamar szerephez jutott hős fiát később emelték ki, mint 'Atyánk', ezzel utat nyitva azon elméletek számára, kik egy nép őseit csupán azok között keresik, akiknek néhai ősei még itthonról kivándorolva alapítottak otthont, majd a visszatérő utódjaik ugyan már otthon születve lettek ide-hazajönni hajlandók (sohasem kéretlenül).

Nos, a hosszúra nyúlott megjegyzésem csupán ennyi, s következzék az írás, egy válasz, amelyet ígéretemhez híven hiánytalanul itt alább kívánok közkinccsé tenni, mert jobb tudni, mint hinni, hogy mik is a tények és mik is az alaptalan történelemhamisítások.

Ferenc (az öreghegyi)

Árpád zsidó volt?

Dr. Balogh Sándor

A HETEK „Országos Közéleti Hetilapban” pár napja, pontosabban a XVI évfolyam 24. számában a „mélymagyarok,” azaz a nemzeti érzésű magyarok szemében vörös posztónak szánt  A zsidó Árpád fejedelem és a mélymagyarok címmel jelent meg egy interjú Komoróczy Géza „történészprofesszorral.” http://www.hetek.hu/interju/201205/a_zsido_arpad_fejedelem_es_a_melymagyarok

Komoróczy úr professzorsága idézőjelet érdemel a lapban közölt interjú alapján. A „professzor” név egy professzionális történész tanárra enged utalni amit Komoróczy úr nem érdemel meg, illetve érdemtelenül használ ebben az esetben. Inkább professzionális manipulátor, aki egy régi trükköt, illetve tekintély-csúsztatást használ, és professzori tekintélyével próbál súlyt adni tudományosan megalapozatlan véleményének.

A lap még egy propaganda bulvár lapnak is dicséretére valló címet adott az interjúnak, A zsidó Árpád fejedelem és a mélymagyarok.

Először is, Komoróczy úr nem mondta, hogy Árpád zsidó volt. Ő csak feltételezte, mint egy lehetőséget, és a lap szerkesztője csinált belőle egy tényállítást, és írta „a zsidó Árpád.” Ez megbocsájtható lenne egy egyszerű szerkesztőnek, aki csak egyszeri olvasásra gyárt címeket, és nincs ideje megemészteni, amit olvas. Azonban itt szándékos csúsztatásról van szó.

Ugyanis Komoróczy úr ezt mondta: „Márpedig könnyen elképzelhető, hogy nemcsak a kazárok, hanem szövetségeseik vezetői is felvették a zsidó vallást. Ezért merem azt mondani - magamban egy kicsit nevetve azon a fricskán, amit ez a mélymagyar tudatnak jelent -, hogy ha valaki egyáltalán zsidó volt a honfoglaló magyarok között, akkor Árpád fejedelem biztosan.”

Olvassuk csak el még egyszer, óvatosan. „Könnyen elképzelhető…” Tehát nincs semmi adata, csak élénk fantáziával elképzeli. Mit képzel el? Hogy a magyarok nem a zsidósított kazárok elől menekültek, hanem még az újhitet is felvették. No és ha felvették, hát Árpád is biztos felvette. Bizonyíték? Persze, hogy nincs.

Akkor miért mond minden bizonyíték nélkül ilyen zagyvaságot egy „történészprofesszor?” Hát hogy „fricskázza a mélymagyarokat!” Ilyen személy, aki állítólagos szakmai tudását egy jóhiszemű nemzet jóhiszemű tagjainak, akik nem csak megtűrik, hanem befogadták és jó megélhetést adnak neki, a fricskázására használja, az olcsó propagandista és manipulátor az én könyvemben.  Ha diákjainak is „elképzelt” és "fricskázó"  történelmet tanít, szégyent hoz az iskolára, ez esetben az ELTÉRE, amelyik alkalmazza!

De nézzük meg a tényeket, amelyeket a „professzor úr” nem vesz figyelembe. Kezdjük Koestler Arthurral akit a Sötétség Délben című munkája világhírűvé tett. Koestler az európai zsidóság történetét kutatva a kazároknál kötött ki. A számtalan nyelvre lefordított A Tizenharmadik törzs c. munkájához alapos kutatásokat végzett. Ha lett volna valami esély, hogy Álmos vagy Árpád zsidóhitre való áttérése valószínűsíthető, ő biztos megragadta volna az alkalmat, hogy ezt megemlítse. Azonban Koestler mikor felsorolja a népeket amelyek áttértek a zsidó hitre: a fekete bőrű Falashák Abesszíniában, egy törzs Kínában, a Yemeni zsidók, a Berber törzsek a Saharában, és a Kazárok, a magyarokat nem említi.

Az Árpáddal esetleg bevonuló zsidó vallású törzsek pedig nem magyarok voltak, Koestler szerint, hanem kabarok, akik csatlakoztak a magyarokhoz (angol szöveg, 142. o). Feltételezhető, hogy Koestlernek is volt olyan élénk fantáziája mint Komoróczy úrnak, de neki nem jutott eszébe, hogy Árpád zsidó lehetett volna.

Egyébként az orosz történész, M. I. ARTAMONOV, Istorija Khazar ( Leningrad, 1962) című munkájában az írta, hogy

„Kazáriában az uralkodó és az államot vezető réteg teljesen elzsidósodott és Álmos idejében egy Obadja nevű, talmudista zsidó királya lett… és talmudi ítéletekkel sújtotta a nem-zsidó kazár népet. A nem-zsidó nép fellázadt… Obadja a szomszédos besenyő harcosokból állított fel egy hadsereget és ölette a nem-zsidó szabadságharcosokat… akik nem bírva a túlerővel, a kazáriai szövetségből kivált Álmos-Árpád magyarságához csatlakoztak, mint kabarok.”

Tehát nyilvánvaló, hogy míg esetleg voltak zsidó hitre kényszerített kabarok, a magyarok Álmos és Árpád vezetésével a zsidóság felvétele helyett kiléptek a szövetségből.

Azonban ez nem minden, amit a „professzor” úr elfelejtett mikor ezt mondta: „ha valaki egyáltalán zsidó volt a honfoglaló magyarok között, akkor Árpád fejedelem biztosan.”  Nagy igyekezetében, hogy a „mélymagyarokat” fricskázza, elfelejtette, hogy ha Árpád valóban felvette volna a zsidó vallást, attól nem lett volna zsidó, csak vallást változtatott volna, de megmarad magyarnak. Vagy ő úgy látja, hogy aki zsidó az nem lehet magyar?  Tehát a kijelentés önmagában a történelmi tévessége mellett, fából vaskarika. Ha fel is vették volna a zsidó vallást, akkor is magyarok maradtak volna, ahogy a zsidóvá lett kabarok megmaradtak kabarnak, és a kazárok megmaradtak kazárnak.

Kedves Komoróczy „Professzor” úr, ha a mélymagyarok fricskázása volt a célja ezzel az interjúval illetve könyvével, bakot lőtt. Ha a könyvének akart propagandát csinálni, gondolom, néhány magyar gyűlölő HETEK olvasó megveszi a könyvet, de a nagyközönség átlát a trükkön és másra költi a pénzét. A fricskázott mélymagyarok pedig a megérdemelt utálattal fogadják propagandaförmedvényét. Ami a történész kollégáit és a magyar felsőoktatást illeti, azokra pedig szégyent hozott, és ha van bőr a képén, nyugdíjba vonul, és teljes idős manipulátor lesz, hogy nyugodtan fricskázhasson. Egyetemi katedrája és esetleges érdemei a múltban nem jogosítják fel „Professzor” urat, hogy a nemzettel fricskázzon és történelmet hamisítson.

És még egyet, tisztelt Komoróczy úr. Számunkra, magyarok számára, éljünk otthon vagy a nagyvilágban, nincs „mély magyar” vagy „magas magyar.” Csak magyar van, és magyarul beszélő idegen. És itt nem az állampolgárság vagy a vallás számít, hanem a nemzethez való hűség.

Az interjúért pedig köszönettel tartozunk, hogy alkalmat adott leleplezni Komoróczy urat, és ízelítőt adott, hogy két kötetes Magnus Opusától mit várhatunk. Ne várjunk egy ELTE professzorhoz illő valós történelmet, hanem manipuláló szándékkal írt propagandát.

Balogh Sándor, Ph. D., Professzor emeritus, USA