(így kisbetűvel, de annál nagyobb hittel és tisztelettel)
"A túlélés egyetlen esélyét így rövid távon csak az a lavírozó,
ügyeskedő, ravaszkodó mentalitás jelentheti, amelytől erkölcsileg
irtózhatunk ugyan, ám logikailag itt és most aligha adódik más. De
mindeközben hatalmas energiákkal kellene dolgozni legalább a
„visszavonuláson”. A most felépülni látszó „páneurópai” globális
pénzhatalmi diktatúra ugyanis rohamos gyorsasággal anarchiához, majd
káoszhoz vezet Európa-szerte. Csak azok az emberi közösségek maradnak
életben, amelyek képesek lesznek mindezt megértve olyan „élőhelyeket”
kialakítani, ahová e pusztító diktatúra fegyverei nem érnek el."
Bogár László: Európa öngyilkossága
forrás: http://magyarhirlap.hu/velemeny/europa_ongyilkossaga.html
forrás: http://magyarhirlap.hu/velemeny/europa_ongyilkossaga.html
A várakozás idejében vagyunk. Talán az utolsóban, ami még emlékeztet halványan arra, amelyben a legtöbben felnőttünk, azonban már sokan érezzük, mennyire nevetséges és üres a karácsonyi készülődés még mindig abban a szellemben, ahogy az ismert mondat sugallja: "hülye azért nem vagyok". Sokan közülünk tán éppen most fordulnak sarkon dünnyögve majdnem ugyanezt, de mégsem, azaz hogy: "hülye azért sem leszek".
A Karácsony nem az ajándékozásról szól. Éppen fordítva, s talán ezt értjük meg mindannyian ebben a néhány ezer éve kezdődött, s tán a változás előtt ezért utolsó ismerősnek tetsző "Ádvent"-ben (gúnnyal mondanám magyarul-angolul: ÁD [mert akar - want], s WENT [mert hamar ment]). Az ajándékozásnak kell a Karácsonyról szólnia. Azaz, a legtöbb, amit adhatsz, az a meghitt, családi Karácsony-este, amelyben mindenki megnyíltan beszélgethet, hangját soha fel nem emelve, de mégis leplezetlen őszinteséggel mástól és önmagától elcsendesedve. Amit adhatsz amúgy is, meg emígy is, csak Önmagad, a teljes figyelmed és buzgalmad azok iránt, kik Karácsonykor vannak Veled, vagy éreznek, ha épp Veled nem is lehetnek.
Gyűljünk még össze mi is, a "fejérek" nagy családja a szabadbattyáni és úrhidai szittya lovas testvérekkel december 21-én, szerdán Dula Pista lakához, kertjébe (Orsovai út 36.) naplementekor egyszerre, egy szerre, egy fény-szertartásra, a közös fejér-megyer-magyar Kerecseny ünnepre, majd készülődjünk családjainkkal szerre Nagy Karácsonyra, az eljövetelre, hogy aztán tiszta (fejér) szívvel, fejjel és lélekkel láthassunk hozzá teendőinknek! Mert, ha más nem is, az bizony bizonyos, hogy lesz, de rendesen. Mire 2012-őt írnak a nagykönyvekbe, már ki is csak akkor látszunk, s látunk, mikor már ki is lábaltunk belőle. Nos, most csak ennyit előre: "fejérek" készüljetek!
Ezzel az előszóval hívom fel figyelmeteket arra az írásra is, amelynek utolsó bekezdését külön is kiemeltem bevezetésképpen, s kívánok ezzel mindőnknek és családjainknak egyben áldott és békés ünnepet, lélekkel és bölcsességgel teljes rákészülődésben a legfontosabb teendőinkre az újjászülető, megújuló nappal eljövendő új esztendőkre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése