2013. november 22., péntek

MVSZ: Nemzeti jogvédelem Európában

Jogvédők és MVSZ-tisztségviselők strasbourgi akciója - Újabb "Fekete hétfő" lesz?

Szerbia uniós csatlakozása nem támogatható mindaddig,
amíg a délvidéki magyarok területi autonómiáját nem biztosítják
Két MVSZ-tisztségviselő, Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Rácz Szabó László is részese volt annak a strasbourgi akciónak, amellyel Szerbia EU-s csatlakozása során a magyar állam számára felkínálkozó lehetőségre is felhívták a figyelmet. Ha Magyarország, mint EU-tag megvétózná Szerbia csatlakozását mindaddig, amíg déli szomszédja nem biztosít a délvidéki magyaroknak legalább olyan autonómiát, amilyent a koszovói szerbek számára követel, akkor lehetne jövője e magyar nemzeti közösségnek. Félő, hogy a kétharmados többségű kormánykoalíció ugyanúgy feladja a délvidéki magyarok ügyét, mint tette 2005. szeptember 26-án, a „Fekete hétfőn” amikor Románia csatlakozásáról szavazott az Országgyűlés. Az akkor ellenzékben levő Fidesz részéről elegendő lett volna a tartózkodás ahhoz, hogy például a Székelyföld elnyerje területi autonómiáját. Nem így történt…

A kedd délután az Európai Parlament strasbourgi főépületében a „Vessenek véget a délvidéki magyarok elleni emberi jogi jogsértéseknek!” című közmeghallgatáson - amelynek házigazdája Morvai Krisztina EP-képviselő volt - a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László és a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke, Bozóki Antal, illetve Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő bemutatták a délvidéki magyarság aggasztó helyzetét, és felhívták a figyelmet arra, hogy Szerbia EU-csatlakozása mindaddig nem támogatható, amíg a magyar igényeket nem teljesítik. A többek között Tőkés László EP-képviselő, illetve angol és olasz EP-képviselők részvételével zajlott rendezvényen bemutatásra került az „Áldozatból bűnös?” című dokumentumfilm az ismét egyre gyarapodó magyarellenes atrocitásokról, és a tavaly október óta egy megfélemlítő jellegű koncepciós eljárásban mai napig előzetes letartóztatásban tartott hét délvidéki magyar fiatalról, akiket egy több magyar sérültet eredményező temerini kocsmai verekedés miatt vádolnak súlyos bűncselekményekkel.

Morvai Krisztina EP-képviselő rámutatott: célunk, hogy a magyar kormányt, a magyar és más európai parlamenti képviselőket és más döntéshozókat meggyőzzük arról, hogy Szerbia uniós csatlakozása nem támogatható mindaddig, amíg a délvidéki magyarok területi autonómiáját nem biztosítják, és amíg a magyarveréseket és egyéb tömeges, durva emberi jogi jogsértéseket be nem fejezik Szerbiában.
A hét során a magyar küldöttség több kétoldalú találkozót bonyolít le különböző nemzeti delegációkkal annak érdekében, hogy megismertessék a valóságot a délvidéki magyar közösség mostoha helyzetével kapcsolatban, mivel az Európai Parlament legutóbb elfogadott szerbiai jelentése sem tér ki a magyarok jogfosztott helyzetére. A tájékoztatás érdekében angol és francia nyelvű ismertető anyagok kerülnek kiosztásra a képviselők részére, továbbá Bozóki Antal nemrégiben Budapesten bemutatott „A magyar közösség Szerbiában” könyvének angol szinopszisát, illetve az „Áldozatból bűnös” c. dokumentumfilmet.
Bozóki Antal a meghallgatáson elmondta, hogy Szerbia EU-csatlakozásának elengedhetetlen feltétele a nemzeti kisebbségi jogokat biztosító belső jogszabályok és nemzetközi egyezmények, illetve előremutató európai gyakorlatok maradéktalan alkalmazása. Fontos követelmény a nemzeti kisebbségi területi és személyi elvű autonómia mielőbbi érdemi megvalósítása.

Rácz Szabó László szerint végzetes hibát követ el a magyar kormány azzal, hogy csak a Vajdasági Magyar Szövetséget - amely párt teljes szerb függőségben él - hallgatja meg a délvidéki magyarok ügyében és emiatt azt gondolja, hogy minden a legnagyobb rendben van. Ha Magyarország nem áll ki mellettünk, akkor a délvidéki magyaroknak nem lesz jövője. Adott a történelmi pillanat, amikor Magyarország – ígéretét betartva – élhetne vétójogával Szerbia EU-csatlakozásának folyamatában, és megkövetelhetné az elszakított délvidéki magyar népet alanyi jogon megillető önrendelkezési jog biztosítását.

Gaudi-Nagy Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió ellenségként tekint a hagyományos nemzeti közösségekre, mivel a globális cégek által diktált egységes európai piac gondolatába nem férnek bele. Sajnálatosnak nevezte, hogy – mint minden nemzetnek – a délvidéki magyarságnak is vannak árulói: ez a Vajdasági Magyar Szövetség, amely saját politikai megélhetése érdekében nem áll ki a délvidéki magyarság jogaiért és rózsaszín képet fest a délvidéki magyarságról kifelé. Változás csak akkor lesz, ha a magyar kormány védhatalomként küzd az elcsatolt magyar közösségekért.

A közmeghallgatás előtt tüntetés zajlott a délvidéki magyarokért az Európai Parlament épülete előtt, amelyen felszólalt Morvai Krisztina, Gaudi-Nagy Tamás, Bozóki Antal, Rácz Szabó László, illetve Sógor Csaba EP-képviselő. A tüntetés után a meghallgatáson részt venni kívánó embereket közel egy óráig nem engedték be az EP épületébe arra hivatkozva, hogy náluk magyar zászló van, illetve a tüntetésen való jelenlétük miatt veszélyt jelentenek. Hosszas huzavona után végül erőteljes nemzeti jogvédő fellépésre léphettek csak be a magyar zászlóval.
(kuruc.info)

Továbbította az MVSZ Sajtószolgálat
8116/131120

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése