Egyelőre a Kúriánál itt tartunk.
Ellenben
szándékomban áll minden olyan ítélőtáblai ítéletet a Kúria elé vinni
felülvizsgálati kérelemmel, mely nem a cikkben olvasható Pécsi vagy Szegedi
Ítélőtáblai ítéletek alaposságával dönt az általam indított peres
eljárásokban.
Az pedig
természetes, hogy a Törvényszékek előtti elsőfokú eljárásban ezt megelőzően
hozott ítéletek ellen fellebbezéssel élek az Ítélőtáblák felé akkor, ha nem a
cikkben olvasható Pécsi, vagy Szegedi Ítélőtáblai ítéletek alaposságával
döntenek az általam indított peres eljárásokban.
Azaz minden olyan
ügyemben hozott ítélet a Kúria elé kerül akkor, ha nem tudom elérni azt, hogy a
cikkben olvasható Pécsi, vagy Szegedi Ítélőtáblai ítéletek alapján hozzanak
törvényes és megalapozott ítéletet korábban.
Azaz lesz ez még
másként is.
Léhmann György
Léhmann György
Siófokon 2013.
november 1. napján.
------------------------------
Majdnem
minden tizedik bírósági döntést helyeznek hatályon kívül
Azenpenzem.hu,
2013.okt.31.
Devizahitelek: per minden áron?
2013. október 30. A devizahiteleseket képviselők egy része eleve elfogadhatatlannak tartja a kormányzattól várható mentőcsomagot. Sokan még mindig abban hisznek, hogy végképp eltörölhetők a kölcsönszerződések. Azzal viszont, hogy a hitelmegállapodás semmissé tétele pontosan mit is jelent, még a Kúria sincs igazán tisztában. Erről – tudta meg az Azénpénzem.hu – az idén várható egy jogegységi határozat
A kormány várhatóan ma foglalkozik azzal, miként is mentsék a devizahiteleseket. Közben több ügyvéd is arra bíztatja ügyfeleit, bármi is legyen a megoldás, ne mondjanak le arról, hogy perrel annál is jobbat érjenek el. A „csodafegyver” a hitelszerződés semmissé nyilvánítása. Pedig még jogászi körökben is vitatott, hogy mi lehet majd a semmisség következménye. Egy, a devizahiteles perekkel foglakozó oldal még kalkulátort is készített, de ebben is különböző lehetőségek szerepelnek. Lehetséges, hogy a fogyasztó csak a szerződés semmisségének megállapítását kéri – válaszolták az Azénpénzem.hu érdeklődésére a Kúriánál. Mint azonban az elmondottakból kiderült, az számukra sem világos, hogy ilyen helyzetben mi a teendő, mi az eljárás rendje. Ezzel a Kúria Polgári Kollégiumának Jogegységi Tanácsa foglalkozik majd. Az erről szóló határozat – szólt a portálunknak adott válasz – még az idén várható.
Ismét semmissé nyilvánította egyébként az elsőfokú bíróság azt a devizahitel szerződést, amibe a Kúria nyáron belenyúlt, és ezzel érvényessé tette. A várakozással szemben nem arról döntött a bíróság, hogy az árfolyamréssel kapcsolatban hogyan kell elszámolniuk a feleknek. A Kúria pedig ítéletében meglehetősen világosan fogalmazott: „az elsőfokú bíróságnak a folytatódó eljárásban azt kell vizsgálnia, hogy a közbenső ítéletben rögzített árfolyameltéréshez, árfolyamréshez képest az alperesek 2008 októberétől kezdődően ténylegesen érvényesítették-e a felperessel szemben a megemelt árfolyamrést, árfolyameltérést, ha igen, annak volt-e jogszerű, a szerződésben rögzített oka, és ha volt, a módosítást a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően hajtotta-e végre”. Az esetleges különbözet elszámolása is szerepelt a „rendelésben”. Az ügyet kifejezetten pikánssá teszik egy nemrégiben a Kúrián tartott konferencián elhangzottak.
Egyelőre tíznél kevesebb ügy landolt a legfőbb bírói fórumnál
A magasabb fokú bíróság, amikor megsemmisíti a korábbi döntést, akkor kötelezéseket is megfogalmazhat, amit az újratárgyalásnál be kell tartani – derült ki Molnár Ambrus, a Kúria tanácselnöke, a hatályon kívül helyezést vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport vezetője előadásából. Ennek elmulasztása újabb hatályon kívül helyezést vonhat maga után. A legmagasabb bírói fórumnál érdeklődésünkre a konkrét ügyről nem nyilatkoztak, de elég nehéz lenne nem „pervezetőnek” értelmezni a kúriai döntést. Az mindenestre tény – mint arról Molnár is beszélt –, hogy nő a többszörös hatályon kívül helyezések száma.
Az elemző csoport 455 határozatot vizsgált át, a legnagyobb arányban a bizonyítás, illetve a szakértői munka hiányosságai vezettek a hatályon kívül helyezéshez. Évente egyébként összesen a befejezett ügyek 8-9 százaléka jut erre a sorsra. A törvényszékeknél az utóbbi három évben növekvő az arány. Amihez alighanem a devizahiteles perek is egyre inkább hozzájárulhatnak. Korábban már írtunk arról, hogy ezen a téren minden szinten szinte minden ítélet született már.
Nemrégiben nyert először pert jogerősen Léhmann György siófoki ügyvéd, amit rövidesen másik is követett. A Pécsi Ítélőtábla után a Szegedi Ítélőtábla is azt mondta ki, hogy a kamat futamidő alatti egyoldalú módosításának kikötése semmis. A sajtót bejárta egy ennek ellenkezőjéről szóló (amúgy csak elsőfokú) ítélet is. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több Léhmann-ügy került előterjesztésre – mondták el az Azénpénzem.hu érdeklődésére a Kúriánál. Jogegységi döntésre (tehát olyan határozat meghozatalára, ami eldönti, hogy az adós vagy a bank örülhet majd) ezek tárgyalását követően kerülhet sor. A Kúrai előtt levő devizahiteles ügyek száma ugyan egyre nő, de – tudtuk meg – egyelőre még tíz alatti az itt landolt per.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Acta deviza a'la Léhmann (8)
Devizahitelek: per minden áron?
2013. október 30. A devizahiteleseket képviselők egy része eleve elfogadhatatlannak tartja a kormányzattól várható mentőcsomagot. Sokan még mindig abban hisznek, hogy végképp eltörölhetők a kölcsönszerződések. Azzal viszont, hogy a hitelmegállapodás semmissé tétele pontosan mit is jelent, még a Kúria sincs igazán tisztában. Erről – tudta meg az Azénpénzem.hu – az idén várható egy jogegységi határozat
A kormány várhatóan ma foglalkozik azzal, miként is mentsék a devizahiteleseket. Közben több ügyvéd is arra bíztatja ügyfeleit, bármi is legyen a megoldás, ne mondjanak le arról, hogy perrel annál is jobbat érjenek el. A „csodafegyver” a hitelszerződés semmissé nyilvánítása. Pedig még jogászi körökben is vitatott, hogy mi lehet majd a semmisség következménye. Egy, a devizahiteles perekkel foglakozó oldal még kalkulátort is készített, de ebben is különböző lehetőségek szerepelnek. Lehetséges, hogy a fogyasztó csak a szerződés semmisségének megállapítását kéri – válaszolták az Azénpénzem.hu érdeklődésére a Kúriánál. Mint azonban az elmondottakból kiderült, az számukra sem világos, hogy ilyen helyzetben mi a teendő, mi az eljárás rendje. Ezzel a Kúria Polgári Kollégiumának Jogegységi Tanácsa foglalkozik majd. Az erről szóló határozat – szólt a portálunknak adott válasz – még az idén várható.
Ismét semmissé nyilvánította egyébként az elsőfokú bíróság azt a devizahitel szerződést, amibe a Kúria nyáron belenyúlt, és ezzel érvényessé tette. A várakozással szemben nem arról döntött a bíróság, hogy az árfolyamréssel kapcsolatban hogyan kell elszámolniuk a feleknek. A Kúria pedig ítéletében meglehetősen világosan fogalmazott: „az elsőfokú bíróságnak a folytatódó eljárásban azt kell vizsgálnia, hogy a közbenső ítéletben rögzített árfolyameltéréshez, árfolyamréshez képest az alperesek 2008 októberétől kezdődően ténylegesen érvényesítették-e a felperessel szemben a megemelt árfolyamrést, árfolyameltérést, ha igen, annak volt-e jogszerű, a szerződésben rögzített oka, és ha volt, a módosítást a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően hajtotta-e végre”. Az esetleges különbözet elszámolása is szerepelt a „rendelésben”. Az ügyet kifejezetten pikánssá teszik egy nemrégiben a Kúrián tartott konferencián elhangzottak.
Egyelőre tíznél kevesebb ügy landolt a legfőbb bírói fórumnál
A magasabb fokú bíróság, amikor megsemmisíti a korábbi döntést, akkor kötelezéseket is megfogalmazhat, amit az újratárgyalásnál be kell tartani – derült ki Molnár Ambrus, a Kúria tanácselnöke, a hatályon kívül helyezést vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport vezetője előadásából. Ennek elmulasztása újabb hatályon kívül helyezést vonhat maga után. A legmagasabb bírói fórumnál érdeklődésünkre a konkrét ügyről nem nyilatkoztak, de elég nehéz lenne nem „pervezetőnek” értelmezni a kúriai döntést. Az mindenestre tény – mint arról Molnár is beszélt –, hogy nő a többszörös hatályon kívül helyezések száma.
Az elemző csoport 455 határozatot vizsgált át, a legnagyobb arányban a bizonyítás, illetve a szakértői munka hiányosságai vezettek a hatályon kívül helyezéshez. Évente egyébként összesen a befejezett ügyek 8-9 százaléka jut erre a sorsra. A törvényszékeknél az utóbbi három évben növekvő az arány. Amihez alighanem a devizahiteles perek is egyre inkább hozzájárulhatnak. Korábban már írtunk arról, hogy ezen a téren minden szinten szinte minden ítélet született már.
Nemrégiben nyert először pert jogerősen Léhmann György siófoki ügyvéd, amit rövidesen másik is követett. A Pécsi Ítélőtábla után a Szegedi Ítélőtábla is azt mondta ki, hogy a kamat futamidő alatti egyoldalú módosításának kikötése semmis. A sajtót bejárta egy ennek ellenkezőjéről szóló (amúgy csak elsőfokú) ítélet is. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több Léhmann-ügy került előterjesztésre – mondták el az Azénpénzem.hu érdeklődésére a Kúriánál. Jogegységi döntésre (tehát olyan határozat meghozatalára, ami eldönti, hogy az adós vagy a bank örülhet majd) ezek tárgyalását követően kerülhet sor. A Kúrai előtt levő devizahiteles ügyek száma ugyan egyre nő, de – tudtuk meg – egyelőre még tíz alatti az itt landolt per.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Acta deviza a'la Léhmann (8)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése