Szabadságot a politikai foglyoknak!

Kaposvári Nyomozó Ügyészség
7401 Kaposvár
Baross G. utca 19.

Tisztelt Kaposvári Nyomozó Ügyészség!

Alulírott Dr. Szikinger István ügyvéd Szima Judit védőjeként ismételten azzal a kérelemmel fordulok a Kaposvári Nyomozó Ügyészséghez, hogy védencem előzetes letartóztatását a vele szemben indított eljárással együtt megszüntetni szíveskedjenek.

Kérelmem sürgősségét és nyomatékát igazolja, hogy az immár tarthatatlanná vált helyzet miatt védencemmel szemben olyan ok miatt indítottak fegyelmi eljárást, amely egyébként a legalapvetőbb emberi jogai gyakorlásával függ össze úgy, hogy az a folyamatban lévő büntetőeljárás semmiféle érdekét nem sérti.

Alaptörvényünk már a Nemzeti Hitvallásban is kifejezésre juttatja, hogy az együttélés legfontosabb kerete a család és a nemzet, az összetartozás alapvető értékei pedig a hűség, a hit és a szeretet. Az L cikk a családot a nemzet fennmaradásának alapjaként határozza meg. A XVI. cikk a gyermekek alapvető jogait fogalmazza meg úgy, hogy a szülők kötelezettségére is utal.

Ügyfelem a fegyelmi meghallgatás alkalmával a Somogy Megyei Bv. Intézet 2012/46 számú, 2012. február 9-én felvett jegyzőkönyvében fejtette ki az alapjogai érvényesítésére vonatkozó állásfoglalását, amelyekkel magam is egyetértek. Igen sajnálatosnak tartom, hogy mindezeket a szempontokat nem érvényesítették – sőt, még csak fel sem vetették – a Szima Judittal szemben elrendelt kényszerintézkedések vizsgálata, a határozatok indokolása során.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Sarban v. Moldova ügyben kiemelte: a terhelt érdemi érveket hozott fel szabadlábra helyezése mellett. Ezek sorában szó volt arról, hogy eljárási kötelezettségeinek mindenkor eleget tett. Lakhatása és megélhetése biztosított volt, családi kötelezettségei is a fogva tartás ellen szóltak. Mindezeken túlmenően megfelelő biztosítékot kínált fel a hatóságoknak további kötelezettségeinek megerősítésére. Mivel pedig a bíróságok anélkül utasították el a szabadlábra helyezési kérelmet, hogy ezeket az érveket alaposan megvizsgálták volna, az adott ügyben a nemzeti bíróságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezménye 5. cikkének 3. bekezdésében foglaltakat (Sarban v. Moldova, no. 3456/05, §§ 101-104, 4. October, 2005.).

A strasbourgi bíróság az Imre kontra Magyarország ügyben (53129/99, 2003. december 2-i ítélet) a jelzett következetes gyakorlattal összhangban kimondta, hogy a kérelmező letartóztatása egyezménysértő volt, mert a hazai bíróságok nem tudták tényszerű érvekkel alátámasztani a szabadság elvonását. A szökés veszélyét semmiféle konkrétum nem igazolta. Hasonló következtetésre jutott az Emberi Jogok Európai Bírósága a Maglódi kontra Magyarország (30103/02, 2004. november 9-i ítélet) ügyben is.

Szima Judit terhelt esetében mind a mai napig nem kaptunk érdemi választ arra, hogy milyen bizonyítékok állnak a letartóztatását elrendelő határozat mögött. Annak ellenére, hogy a törvény a Kúria 2011. évi 93. véleményében megerősítette azt, amit a törvény tartalmaz: az ügyésznek a nyomozási bíró ülésén be kell terjesztenie a bizonyítékokat úgy, hogy azokat a terhelt és a védelem is megismerhesse a nyomozás érdekeinek sérelme nélkül. Bűncselekmények elkövetéséről, bizonyítási eszközök manipulálásáról konkrétumok nélkül egy demokratikus jogállamban nem lehet jogszerűen beszélni.

A nyomozás határidejével, pontosabban annak lejártával kapcsolatban, illetőleg a sértetti jogok sérelmét érintően a védencem által kifejtettekkel egyetértek.

Kérem, hogy a kifejtettek alapján az eljárást, és így értelemszerűen a kényszerintézkedést is megszüntetni szíveskedjenek.

Budapest, 2012. február 20.