Nyílt levél
a sajtó képviselőinek és Brájer Évának
a sajtó képviselőinek és Brájer Évának
Tárgy: Ez
a székelykapu egy nemzeti jelkép, nem bárki ötlete, vagy magánügye
A
számunkra is felemelő eseményként zajlott fehérvári székelykapu avatás után
megjelent híradások többségének súlyos egyoldalúsága és Brájer Éva
nyilatkozatai miatt írjuk e levelet. A Fejér Szövetségnek, mint a „Hét áldás Fehérvárra” felhívásunk második pontjában szereplő székelykapu
állításért, a társadalmi összefogás szervezéséért, az adomány gyűjtésért teljes
felelősséget vállaló szervezetnek kötelessége, hogy e nyílt levélben tegye
közzé a valóságot. Erkölcsi kötelességgel tartozunk mind a 165 magánszemélynek és 18 szervezetnek, akik önzetlen és túlnyomórészt
adózott jövedelmükből származó adományaikkal járultak hozzá e székely-magyar
összetartozást erősítő jelkép megszületéséhez. Kötelességünk megerősíteni őket
abban a tudatban, hogy nincs okuk feltételezni, hogy akarva vagy akaratlan valamely
közhatalom, vagy párt bábjátékosaivá váltak, vagy hogy egyetlen magánszemély
vagy köztisztviselő ötletének továbbvivőivé, végrehajtóivá silányult a
kivételes társadalmi összefogás, amelyhez csatlakoztak. Megengedhetetlen, hogy
egyáltalán ennek a látszata is felmerüljön, különösen annak tükrében, hogy a
szervezők és résztvevők, közreműködők, polgármesterek és közemberek egyaránt
vállalták a felemelő mellérendeltséget, nem tagadva, sőt, érdemei szerint
hangsúlyozva és elismerve minden résztvevő szerepét. Szolgáljon tanulságul ez
az eset és ez a levél az Önök számára is egy új kezdethez!
Tisztelt Sajtóképviselők!
Önök, akik a Fejér
Szövetség képviselőinek megkérdezése nélkül, s különösen, ha a társadalmi
összefogást, a Fejér Szövetséget, vagy annak képviselőit, résztvevőit meg sem
említve, egyoldalúan, közöltek hírt, avagy híreket erről a felemelő eseményről,
minden esetleges igyekezetük ellenére is óriási – és most már szó nélkül nem hagyható – mértékben vétettek a jó erkölcs és az elvárható sajtónyilvánosság írott és íratlan szabályaival szemben, mert
-
bár
senki mástól nem kaphattak pontos és hiteles értesítést, ismereteket a
fehérvári székelykapu tervezéséről, az adományozó magánszemélyekről és
szervezetekről, az állításról, az avatás idejéről, helyszínéről,
menetrendjéről, mint az állításért, s annak mögöttes tartalmáért, a társadalmi
összefogásért teljes felelősséget vállaló Fejér Szövetségtől, minket, megnevezett képviselőinket nem
kérdeztek meg, sőt, személy szerint sem neveztek meg senkit, a szövetség
képviselői közül,
-
s
tették ezt annak ellenére, hogy ehhez
minden szükséges adat hetekkel a székelykapu avatás előtt már rendelkezésükre állt, s a szervezők
kiléte felől sem lehetett egy pillanatra sem kétségük, s mint az eseményen
résztvevők is hallhatták a rendezvény
levezető elnökének részletes és kimerítő összefoglalóját.
Kérjük
Önöket, hogy a jövőben elsősorban ahhoz forduljanak
– de a legkevesebb, hogy ahhoz IS forduljanak – tájékoztatásért, akitől,
vagy akiktől a meghívást és minden előzetes
tájékoztatást kapták, kaphatták. Következésképpen a
Fejér Szövetséghez azon esetben, ha meghívást a Fejér Szövetségtől kapnak. Kérjük, ne mellőzzék – avagy kezeljék –
a társadalmi szervezeteket a jövőben,
mintegy másodlagos szereplőként,
különösen akkor ne, mikor jelentős társadalmi összefogásról van szó, s amelynek
anyagi és társadalmi felelősségét is épp társadalmi szervezet viseli, vállalja!
Tisztelt Brájer Éva!
Senki
nem vonta, s vonja kétségbe, hogy Önnek már akár évtizedekkel ezelőtt álma, ötlete
volt, hogy a Maroshegyen székelykapu álljon. Már a kezdeményezésünk, a „Hét
áldás Fehérvárra” felhívásunk első nyilvánosságra hozatalakor elismertük, hogy a 2. ponttal felkaroltuk
(t.i. elfogadtuk) az Ön felajánlását (ha tetszik: ötletét). Hogy miért?
-
Mert
tudtuk, hogy a Maroshegynél alkalmasabb
helyszín erre nem adódhat Székesfehérvárott, s üdvözöltük, hogy Önnek
egyébként is volt ilyen elképzelése.
-
Mert
az „ötlet” – amely természetesen nem
csupán az Öné – szervesen illeszkedik abba a gondolatba, amely a „Hétáldás Fehérvárra” felhívásunk összes pontjában megjelenik, hogy
állítsunk városunk történelmi múltjához és az elszakított országrészekhez is
méltó emlékeket legfőképpen azon városrészeken, amelyek utcanevei éppen ezen
országrészek földrajzi elnevezéseit, helységneveit hordozzák köszönhetően
Magyarország és Székesfehérvár utolsó dicső korszakának, melynek tiszteletére a
2013. évet a város vezetése azóta emlékévvé is nyilvánította. S lám, Ráduly
Róbert Kálmán polgármester úr is erre hívta fel a figyelmet beszédében, sőt, egy nappal később, a
közmeghallgatáson több hozzászólás is ezt emelte ki a Nemzeti Sírkert és
Emlékhelyről folyó vitában, pedig ők, Önnel szemben, nem feltétlen olvasták a
mi felhívásunkat.
Azonban
a 2012. március 21-én általunk rendezett székelykapu avató ünnepség előtti,
alatti és/vagy utáni nyilatkozatait megismerve, fel kell, hívjuk a figyelmét,
hogy
-
itt nem az Ön esetleges
ötletének megvalósításáról volt és van szó. S, ha már ötletről is beszélünk, az
már a kezdetek kezdetén is meghaladta azt; azaz nem egyszerűen egy maroshegyi
székelykapuról szólt, hanem arról – a
mai történelmi helyzetben különösen szükséges – összefogásról, amelyet minden a
rendezvényen polgármesterként, felkért szónokként, vendégként szóhoz jutó
egyaránt hangsúlyozott, hogy e kapu „határokat átívelő és leküzdő önzetlen
társadalmi összefogás, nemzeti összetartozás és testvériség gyönyörű jelképe,
Székesfehérvár üzenete” leend;
-
az
a társadalmi összefogás, amely a székelykapu állításban egyedi és különleges
esetként megnyilvánult, semmiképpen sem volt elképzelhető azon az alapon, amelyet,
mint közhatalommal rendelkező alpolgármester, egy párt területi listáján
bejutott országgyűlési képviselő, avagy helyi területi képviselő
nyilatkozataival megállíthatatlanul és meggondolatlanul továbbra is hirdet. Sőt,
a saját ötletének e jelkép megvalósításában
a vállalt szerepén és érdemein túlmutató hangsúlyozása már visszatetsző, ami
egyáltalán nem segíti, erősíti a társadalmi összefogásba vetett hitet és
bizalmat, s teszi ezt annak ellenére, hogy nem titkolta, kisebbítette senki
– mi főként nem – az Ön közreműködését;
-
miközben
honlapján minket meg sem említve nyilatkozik,
hogy a mai napig sem ocsúdott fel meglepetéséből, hogy az ennyire sok
magánszemélyt érint, cselekvően éppen Önnek
lett volna a legnagyobb lehetősége bekapcsolódni a társadalmi összefogás átélésébe,
de nem tette. A 2011. május 22.-i Botond napi vásár után, mikor értesült a „Hét
áldás Fehérvárra” felhívásunkról, kapcsolatba lépett Sajó Victor elnök úrral,
aki az Ön által felkínált összes időpontra, mint személyes találkozó ajánlatra,
azonnal válaszolt és biztosította Önt, hogy rugalmasan igazodik az Ön által
kínált időpontokhoz. Sajnálatos, hogy Ön válaszra sem méltatta, sőt, későbbi leveleire
sem válaszolt, s egészen februárig bizonytalanok maradtunk abban is, hogy
mekkora összeget jelent majd ígért támogatása képviselői keretéből.
Tisztelt Brájer Éva
és tisztelt Sajtóképviselők!
Röviden
szeretnénk felhívni figyelmüket néhány – már hetek, sőt, sok kérdésben hónapok
óta – közzé tett, de legkésőbb az avató ünnepségen ismertetett tényre:
-
A „Hét áldás
Fehérvárra” alapgondolata, amelynek szellemében, annak 2. pontjaként a székelykapu állítás – hála Istennek –
megvalósulhatott, 2010 augusztusában Szegeden, a Székely Himnusz Emlékmű és
a 8 székely szék székelykapujának avatási ünnepségén született a Fejér
Szövetség tagjai körében. Az adományozók és avatáson résztvevők túlnyomó
többsége tudja is, hogy ez a kapu és ez a társadalmi összefogás a Fejér
Szövetség nélkül nem jött volna létre.
-
A székelykapu
állításának
tervezéséért, kivitelezéséért és minden engedélyezéséért – ahol az szükséges
volt, magánszemélyeken keresztül – csakis
és kizárólag a Fejér Szövetség, vagy tagjai vállaltak felelősséget és intézték
a munkaterület átadást (2011.08.23.), végezték az alapozást
(2012.08.31. – FMH
2011.09.03.), adománygyűjtést, tájékoztatást minden ellenszolgáltatás nélkül,
avagy ahol ez már nem volt lehetséges, a legkisebb költségtérítésért.
-
Egy
köztisztviselőtől az nem támogatás, ha
nem akadályoz egy ügyet, s közpénzből
biztosított támogatása sem összemérhető a megélhetési gondokkal küszködők adózott jövedelemből vállalt
hozzájárulásával, ellenszolgáltatás nélküli munkájával.
-
Végtére
is, a székelykapu állítás költségvállalása a következőképpen összegezhető:
o Csíkszeredai
önkormányzat: faanyag biztosításával (~200.000Ft)
o Nagytusnádi
faragómester: szállítási kedvezménnyel (~250-300.000Ft)
o Fejér Szövetség:
térítésmentes szervezési költségek (~200.000Ft – tel., üzag.,…)
o Székesfehérvári
önkormányzat: benne Brájer Éva képviselői kerete (~317.050Ft – ebből a Fejér Szövetséghez eddig
megérkezett: 67.050Ft)
o Csókakői önkormányzat:
100.000Ft
o Túlnyomó részt a
Fejér Szövetség tagjaiból álló adományozó
magánszemélyek és csatlakozó társadalmi szervezetek: adózott jövedelemből (~600.000Ft)!
-
A székelykaput a két
önkormányzat, valamint a Fejér Szövetség állíttatta, s annak további
sorsa is az adományozók és kapuállítók közötti megállapodástól függ.
A
Fejér Szövetség nevében minden szomorúságunk és elkeseredettségünk mellett e
nyílt levelünkben sem tudjuk nélkülözni, hogy újra és újra hangsúlyozzuk és
kifejezzük
-
hálánkat a Magyarok
Világszövetsége elnökének, Patrubány
Miklósnak a folyamatos biztatásért, tanácsaiért és támogatásáért,
-
köszönetünket Csíkszereda és
Székesfehérvár polgármestereinek, Ráduly
Róbert Kálmánnak és Cser-Palkovics Andrásnak a személyes szerepvállalásért,
a társadalmi összefogást erősítő határozott kiállásáért, Antal Attilának, Csíkszereda alpolgármesterének a szervezésben
nyújtott segítségéért,
-
elismerésünket Kovács
Gábornak
és fiának, Istvánnak a gyönyörű munkáért,
-
örömünket az
adományozó 165 magánszemély és támogató kéttucatnyi társadalmi szervezet összefogásáért,
-
miközben
minden közreműködőnek a korábbi
leveleinkben írt és az ünnepségen elhangzott elismeréseinket sem vonjuk – természetesen – vissza.
Székesfehérvár,
2012. március 26.
Tisztelettel
a Fejér Szövetség elnöksége nevében:
Dr.
Boór Ferenc
a Fejér Szövetség képviselőjeként,
s a székelykapu állításért felelősséget vállaló magánszemélyként
a Fejér Szövetség képviselőjeként,
s a székelykapu állításért felelősséget vállaló magánszemélyként
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése