A Van-tó kincse
2011, november 9 - 09:12forrás: http://barikad.hu/van-t%C3%B3_kincse-20111109
Egy ötezer éves hordozható sütőt találtak a török régészek a Van-tó partjánál épült kastély közelében, az ország délkeleti részén.
Van-tó felett tornyosuló Van-kastély
*(Arvisura: káldi-káldeus és méd-medves,
majd mada-madaj-mandeus kiképzőközpont)
|
Kincsek a Van-tó körül
Az ősi civilizációs központként ismert Van-kastély körül már eddig is
sok ókori lelet került elő. A rekordot eddig Tilkitepe tartja, amely a
Kr. e. 5000-ből származó tárgyakat és temetkezési emlékeket rejtett. Az
Isztambuli Egyetem régészei, Erkan Konyar vezetése alatt feltárásokat
végeznek a környéken, hogy felderítsék az ottani korai leleteket. A régi
mezopotámiai hagyomány ezt a vidéket tartja az egyik korai műveltségi
központnak, ahol őseink, a szkíta népek – a mitikus vízözön után -
megtelepedtek. (*érdekes: az Arvisura szerint az első ataiszi letelepedés még korábban, a Nagy Özönvíz előtt mintegy 720 évvel, Kr.e. 5.758-ban történt)
Ősi bronzkori tűzhely |
A törökországi felfedezés szenzációsnak tekinthető, ugyanis
megdöntött egy régi elképzelést. Az antik régészek és történészek eddig
úgy vélték, hogy a görögök találták fel ezt a különleges konyhai
eszközt.
A mostani lelet azonban jóval korábbi, mint a Hellászból előkerült hordozható kemence, hiszen az „csak” a Kr.e. 17. századból való. A jelenlegi tudásunk alapján tehát az a valószínű, hogy a szkíta népek által benépesített térségben őseink használhatták ezt a forradalmian új technológiát, ahogyan a legősibb kemence és sütő alkalmatosságok máig keleti rokonainknál nagy népszerűségnek örvendnek.
A mostani lelet azonban jóval korábbi, mint a Hellászból előkerült hordozható kemence, hiszen az „csak” a Kr.e. 17. századból való. A jelenlegi tudásunk alapján tehát az a valószínű, hogy a szkíta népek által benépesített térségben őseink használhatták ezt a forradalmian új technológiát, ahogyan a legősibb kemence és sütő alkalmatosságok máig keleti rokonainknál nagy népszerűségnek örvendnek.
Hordozható sütő az ókorban |
Kezdetleges tűzhelyeket már a kőkori emberek is készítettek, hogy megfőzzék az elejtett állatok húsát. Az első igazi sütőt az Indus-völgyi civilizáció városaiban találták meg a régészek. Törökországban is találtak hasonló nyomokat Kelet-Anatólia városaiban, Erzurumban, Elazigban és Malatya-ban, de azok mindegyike földbe süllyesztett volt. A kutatók szerint a hordozható sütőt nagy ünnepségek idején használták, azért, hogy különböző helyszíneken, akár a szabadban is el tudják készíteni az ünnepi ételeket, esetleg melegen tudják tartani a már elkészített fogásokat.
OB
* beszúrt megjegyzések tőlünk
S egy adalék innen: http://magyarostortenet.gportal.hu/gindex.php?pg=30708298, ami fényesen bizonyítja, hogy keletebbre sincs új a nap alatt, ha az ember a Kárpát-medencében kutat. No nem, nem kell fúrni kutat ahhoz, hogy kis túlzással két ásónyom mélységben egy régész olyanokra találjon, amelyek korábbiak annál is, mint ami világszenzációvá válik a világhálón.
Nem "vasedény", de bogrács Kr.e. 6000-ből és 3000-ből és nem napkeletről, sem nem napnyugatról, hanem innen, Európa közepéből, a Kárpát-medencéből! |
Szóval mi és honnan is származik? Ki ment hova is? S aki jött, az ki is volt, meg hozott-e újat is, vagy csak a régit csupán egy icinke-picinkét másként?!
Vonatkozó bejegyzések:
http://fejerszovetseg.blogspot.com/2011/11/szkitak-penze-obrusanszky-borbala-lesz.html
http://fejerszovetseg.blogspot.com/2011/11/felrevezetheto-nep-hazat-s-hazajat.html
http://fejerszovetseg.blogspot.com/2011/11/folmuveles-oshazaja-nem-mezopotamia.html
http://fejerszovetseg.blogspot.com/2011/10/mindenszentek-napjan-magyarok-osi.html
http://fejerszovetseg.blogspot.com/2011/10/hazudni-bun-tortenelmet-hazudni-pedig.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése