Nem eszik olyan forrón ezt az ünnepi felvonulást, ezt a függetlenségi békemenetnek álcázott kormány- és újalkotmánypárti demonstrációt!
Nemzettestvéreink! Az alkotmányosságért küzdő Idősek és Fiatalok, Magyarok!
Látjuk és félszemmel örülünk is, hogy a Magyarország belügyeibe kevéssé belelátó, ismeretek híján a lényeges kérdésekről keveset tudó barátaink, lengyel "testvéreink", s az európai daráló ellen ösztönösen fellépő, vagy együtt érző franciák, olaszok és még sokan mások is sorra állnak Magyarország mellé és kérik ki a nevünkben és saját nevükben is ezt a beavatkozást, amelyet egyébként a lisszaboni szerződés és az érvényes uniós jogszabályok alapján merészelnek megengedni maguknak uniós lobbisták, áskálódó hataloméhes liberálisok.
Aközben nem hagyjuk elterelni figyelmünket arról, hogy a jelenlegi parlamenti többség még mindig nem egyenesen és világosan harcol azért az alkotmányosan megalapozott "függetlenségért", Magyarország azon önrendelkezéséért, amelyet a saját maga által megszavazott alaptörvényben - megnevezve annak pontos időpontját, 1944. március 18.-át, mint az utolsó alkotmányos pillanatot - is megfogalmazott. Sőt, azt is még mindig zavaros kettős beszédnek megfelelő bővített mondatban tette (hogy hogyan és miként, a folytatásban alább pontosan olvasható).
Miközben a "nagy magyar összefogást" zengendi, ünneplendi majd minden, aközben tessék nem elfelejteni, országgyűlési képviselők és szavazóik, hogy a kétharmados többség az alaptörvényben több olyan kitételt tett és hagyott, amelyek Magyarország függetlenségét uniós elvárásokon túl is csorbítják, s még a lisszaboni szerződésben elvárt mértéket is meghaladóan adták fel a magyar állampolgárok állampolgársághoz köthető jogait!
Nemzettestvérek! Kérjük a nagy együvé tartozás ünneplésében, tessék ezt nem elfelejteni! Alaptörvényt is lehet és sarkalatos törvényt is lehet a függetlenség erősítése érdekében módosítani. Ez nem a kétharmados többségen múlik? Ráadásul tüntetést, felvonulást sem kellene érte szervezni, vagy ha mégis, ha másért nem is, akkor legyen világos, hogy azért, mert "hű, de jól esik végre együtt lenni"!
Sajnáljuk, ha annak érzik, de nem a véleményünk, hanem a helyzet az, ami ma ünneprontó! Mert nincs mit ünnepelni, s mert a véleményünk, bizony, nagyon is megalapozott.
Nemzettestvéreink! Az alkotmányosságért küzdő Idősek és Fiatalok, Magyarok!
Aközben nem hagyjuk elterelni figyelmünket arról, hogy a jelenlegi parlamenti többség még mindig nem egyenesen és világosan harcol azért az alkotmányosan megalapozott "függetlenségért", Magyarország azon önrendelkezéséért, amelyet a saját maga által megszavazott alaptörvényben - megnevezve annak pontos időpontját, 1944. március 18.-át, mint az utolsó alkotmányos pillanatot - is megfogalmazott. Sőt, azt is még mindig zavaros kettős beszédnek megfelelő bővített mondatban tette (hogy hogyan és miként, a folytatásban alább pontosan olvasható).
Miközben a "nagy magyar összefogást" zengendi, ünneplendi majd minden, aközben tessék nem elfelejteni, országgyűlési képviselők és szavazóik, hogy a kétharmados többség az alaptörvényben több olyan kitételt tett és hagyott, amelyek Magyarország függetlenségét uniós elvárásokon túl is csorbítják, s még a lisszaboni szerződésben elvárt mértéket is meghaladóan adták fel a magyar állampolgárok állampolgársághoz köthető jogait!
Nemzettestvérek! Kérjük a nagy együvé tartozás ünneplésében, tessék ezt nem elfelejteni! Alaptörvényt is lehet és sarkalatos törvényt is lehet a függetlenség erősítése érdekében módosítani. Ez nem a kétharmados többségen múlik? Ráadásul tüntetést, felvonulást sem kellene érte szervezni, vagy ha mégis, ha másért nem is, akkor legyen világos, hogy azért, mert "hű, de jól esik végre együtt lenni"!
Sajnáljuk, ha annak érzik, de nem a véleményünk, hanem a helyzet az, ami ma ünneprontó! Mert nincs mit ünnepelni, s mert a véleményünk, bizony, nagyon is megalapozott.
"Hülye azért nem vagyok!" ... szól a reklám még mindig abból a népnyomorító ablakból, s már ez sem zavar senkit, pedig felháborító. S most mondjuk, mi is ezt a mondatot? Nem. Nem mondjuk, de nem is hallgatjuk el, ami nyilvánvaló.
A múlt heti - az Élőlánc Magyarországért szervezésében és más független társadalmi szervezetek részvételével és a Jobbik által szervezett - tüntetések után miről is szólt ez a szombati felvonulás, ez a békés demonstráció? Biztos, hogy érthető volt? Biztos, hogy egyértelmű volt? Nem volt ez KETTŐS BESZÉD A JAVÁBÓL? Mire jó az összefogás, ha azt sem tudják a felvonulók, hogy valójában az miről is szól?
Hisszük az összetartozást, az együtt érzést, az összefogást, ha látjuk, ha tapasztaljuk, hogy a kétharmados többség keresi a kapcsolatot azokkal, akik rávilágítanak, hogy az alaptörvény és a sarkalatos törvények mely cikkelyeiben adják fel Magyarország függetlenségét, s még nem is uniós hivatkozási alapon! Érdekli ez Önöket, kedves olvasók, felvonulók, vagy otthon maradók?
Amazokra, a ripacsokra már ne fecséreljünk szót! Világosan látjuk, hogy akik ma a "Benes dekrétumokat" szívbaj nélkül be- és elfogadó EU-ban Magyarország ellen zajló sárkavarással egyetértenek, azon felháborodni nem hajlandók, azok valójában a hazát áruba bocsájtó hazaárulók! Ki nem érti ezt? Legfeljebb az öregségben vagy jólétében meghülyült vakló! Itt nem erről volt már szó!
A január 21.-i felvonulás résztvevői között az "ünnepelt és ünneplő" országgyűlési képviselők maguk is tehetnek arról, hogy olyan törvényt tettek le az asztalra, amely Magyarország állampolgárainak jogait a lisszaboni szerződés által sem kívánt mértékben csorbítja, korlátozza.
Akkor miről is szólt a tegnapi felvonulás? Miről szólt az "egy a jelszónk, a béke" induló? Lássuk hát! A kérdésekben ott vannak a válaszok.
Ki, vagy mi hatalmazza fel az EU-t, hogy beleszóljon Magyarország belügyeibe?
Az alaptörvényt alkotmánynak elfogadók és annak Alapvetése E) cikk (2) és (3) pontja:
"(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt."
(3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt."
Kik vagy mik fosztották meg - a végszavazás napján benyújtott módosítással - a magyar állampolgárságot alapvető választási és választhatósági jogaiktól még a lisszaboni szerződésen is túlmutató módon?
Az alaptörvényt alkotmánynak elfogadók és annak XXIII. CIKKe (2) és (3) pont:
"(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen."
Kik azok, akik olvasatlanul és magyarra fordítatlanul szavazták meg a lisszaboni EU szerződést? Elnézést kértek-e ezért?
Az alaptörvényt alkotók és azt alkotmánynak elfogadók.
S mi, magyarok, vagy a magyarok országgyűlése mikor hagyta jóvá, hogy elfogadjuk az EU alaptörvényébe utólag beletartozóvá nyilvánított Benes dekrétumot?!
S mi, magyarok, vagy a magyarok országgyűlése mikor hagyta jóvá, hogy elfogadjuk az EU alaptörvényébe utólag beletartozóvá nyilvánított Benes dekrétumot?!
Kik vagy mik alapozzák Magyarország jogrendszerét a törvénytelen választással felállt kommunista Országgyűlés "sztálini" alkotmányára?
Az alaptörvényt alkotmánynak elfogadók és annak Zárórendelkezése 2. pont:
"Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el."
"Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el."
Kik utasították el az országgyűlés elé terjesztett földmentő törvényjavaslatot?
Az alaptörvényt alkotók és azt alkotmánynak elfogadók.
Kik vagy mik teszik lehetővé, hogy a bankok és hitelintézetek deviza alapúnak kikiáltott - feltehetőleg deviza alappal sem rendelkező - hitelszerződésekre hivatkozva fosszanak meg és lakoltassanak ki magyar állampolgárokat akár az egyetlen, megmaradt lakható ingatlan tulajdonukból?
Az alaptörvényt alkotók és azt alkotmánynak elfogadók.
Azok, akik az "újalkotmánynak" nevezett alaptörvényük "Nemzeti Hitvallásában" elismerik, hogy 1944. március 18-án állt fenn az utolsó alkotmányos jogállapot Magyarországon, azonban úgy fogalmazták ezt is meg, hogy azt egy sztálini alkotmányra alapozott ideiglenes tákolmánnyal (1989) és még annak is ellentmondó választási törvény szerint 1990-ben lefolytatott "demokratikusnak" nevezett választással orvosolták, helyreállították, azaz ami ma történik az országban, az jogos. Tagadják a sztálini alkotmányra alapozott kommunista állapotot, de a mai napig sem helyezték hatályon kívül az 1982-ben hozott IMF-re vonatkozó 6-os számú törvényrendeletet sem, amely Magyarország függetlenségével szemben egy kiütéssel felérő vérlázító pofon. Ez és a "Benes dekrétum" miért is nem veri ki az EU biztosítékot?
Részlet az Alaptörvény Nemzeti Hitvallás fejezetéből:
"Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.
...
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének."
Részlet az Alaptörvény Nemzeti Hitvallás fejezetéből:
"Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.
...
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének."
Mi ez, ha nem kettős beszéd a javából? Az aláhúzott rész az idézett állításokkal nem éppen ellentmondó? S a Zárórendelkezés nem arra az 1949. évi XX: törvényre hivatkozik, amelynek érvénytelenségét a Nemzeti Hitvallásban mondja ki. Ez csak, mint átmeneti jogállapot volna elfogadható, ha kiderülne, hogy mi lesz a végállapot. Ennek viszont az a kijelentés, hogy az önrendelkezés visszaállt, igencsak ellentmond.
Függetlenségi harcról, nemzeti kormányzatról akkor beszélhetünk, ha a kormány nyíltan vállalja végre, hogy minden 1944. március 19-től hozott törvény és törvényerejű rendelet és korábbi kormányzati és vagyonszerzői tevékenység alapjogi értelemben felülvizsgálandó.
Pont.
A felvonulás tehát - felfogták-e vagy sem a felvonulók - nem a függetlenségről, hanem az "újalkotmánynak" nevezett alaptörvény és az azt elfogadók melletti kiállásról szólt.
Sajnáljuk, hogy ezt kell mondjuk. Ezek tények. Keresheti bárki azt a napi- vagy hetilapot, műsorszolgáltatót, aki nem ezt állítja majd, nyisson meg bármilyen csapot, bármilyen forrásból.
Tudjuk. Tudjuk jól, hogy az ország felemelkedését szolgáló igaz, egyenes és őszinte kiállás következménye nem lehet/lesz leányálom. Nos ez az, amiért vonulnak még a vonulók. Mert reménykednek az utolsó pillanatig abban, hogy hatalmas megrázkódtatás nélkül is ki lehet lábalni a sárból, abból, amit az egy- vagy több-, már majdnem mindegy is mennyi, de párturalmi rendszer okozott. Egyik fegyveres, másik pénzügyi megszállás alapon, de mindegyik pártokat használva fel "köztársasági" jogon.
Pedig mindig van más lehetőség. Mindig van jobb. Csakhogy az nem egy a május 1.-i felvonulásokra emlékeztető (de nem is május 2.-i választásokra, vagy húsvéti törvényekre alapozott) bábszínházi fülkeforradalom.
A fejérek nem buzdítottak részvételre a kettős beszédet - akarva vagy akaratlanul? - egyre magasabb színvonalon űzők által szervezett és "éljen a független magyar kormány és főműve" zeneműre komponált békés "pamflet demonstráción", csak mert csodálatos, ha együtt lehetnek békésen százezrek, netán magyarok.
Azért még szent a béke, amíg kilakoltatni minket nem akarnak az EU-béli országunkból az éppen hatalmaskodók! S ahogy átláttunk azokon, a ripacsokon, úgy átlátunk azokon is, akik a magyar nemzet szolgálata mellett radikálisan kiállni még mindig bátortalanok.
Bátorság! Van jobb is! Úgy hívják: felkészült nemzeti és forradalmi társadalom. Na, hja! Ma még a "felkészült" szón van a hangsúly, nem a nemzetin és közel sem a forradalmon.
Mikor társulnak ehhez Önök, a magukat nemzetinek is és forradalmárnak is nevezők, ám továbbra is adóinkból eltartott visszahívhatatlanok, szabadosan is szabad mandátumosok?!
Tisztán, egyenesen, fejéren és szigorúan magyar társadalmi alapon:
Dr. Boór Ferenc (az öreghegyi)
Fejér Szövetség elnökségi tag, TAHSZ szóvivő
További kapcsolódó bejegyzések:
Fejér Szövetség elnökségi tag, TAHSZ szóvivő
További kapcsolódó bejegyzések:
Püff neki! Már megint igazat szólsz, Barátom!
VálaszTörlés