Elegendő-e módosítani csupán a földtörvényt, avagy ennél több kell?
A földtörvény parlamenti vitára bocsájtása valójában példa nélküli eljárással mellőzte a valódi és érdemi szakmai-közéleti-társadalmi vitát, azokat nyíltan bennfentes tárgyalásokkal intézték el annak ellenére, hogy már májusban minden közjogi méltóság kézhez vehette a TAHSZ V. Országos Értekezletének Nemzet- és Földvédelmi Közindítványát.
A kérdés tehát továbbra is ez: Elegendő-e módosítgatni a földtörvényt, avagy azonnal le kell venni a napirendről és a teljesen jogos szakmai és közéleti észrevételeket feldolgozva valóban a magyar nemzet érdekeit szolgáló előterjesztéssel kell benyújtani azt, amely valóban a magyar falvak és vidék érdekei szerint biztosít mezőgazdaságot, és nem akármikor, hanem az országgyűlés által kitűzött szoros határidőn belül, még 2014 előtt, mielőtt teljesen meghülyítenék az embereket a 2014-es országgyűlési választások?!
A nemzeti vagyon megmaradt, még megtartható részének meghatározó hányadáról van szó, mikor a földtörvényről vitáznak a közpénzből jól megfizetett, szabad mandátummal rendelkező, magukat annyira nagyra tartó országnagyok, hogy már minden társadalmi kezdeményezést pártpolitikai célzatúnak vesznek, miközben hemzsegnek közöttük azok, akik szemrebbenés nélkül válaszolják kérdéseinkre, hogy "a földhöz én nem értek, kérem, hagyjanak, hagyjatok!"
Itt az idő, hogy megkérdezzük végre, kit és/vagy mit képviselnek az országgyűlési képviselők?
Pártjaikat vagy választóikat, anyagi vagy erkölcsi magaslatot? - tisztelet a kivételnek, mert a remény hal meg utoljára, hogy ilyen van még talán, ha mára nagyon is megfogyatkozott.
2012.10.29. 21:21
Több mint 50 módosítóval "támadta" a földtörvényt Ángyán és Bencsik
Több tucat
módosító indítvánnyal írná át a kormány földtörvényjavaslatát a
földbérlet-pályázati rendszert hónapok óta bíráló Ángyán József korábbi
agrárállamtitkár és fideszes frakciótársa, Bencsik János. A kormánypárti
politikusok el akarják érni, hogy valóban csak a helyben lakók
juthassanak a településhez tartozó termőföldhöz, és több beleszólást
adnának a földhasználati ügyekbe a helyi közösségeknek.
A kabinet javaslata szerint az számít helyben lakónak, aki legalább három éve azon a településen vagy attól legfeljebb húsz kilométerre lakik, ahol a megszerezni kívánt föld van.
Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca korábbi államtitkára és Bencsik János, aki korábban szintúgy lemondott energiaügyi államtitkári megbízatásáról, csak azoknak adna lehetőséget földszerzésre, akik legalább három éve azon a településen laknak, ahol a termőföld is van. Indoklásukban azt írják, hogy a hagyomány szerint a helybeliség státusának megszerzéséhez ugyan a három év is kevés, de az "a magyar nyelv szabályai és a néphagyomány szerint is elképzelhetetlen", hogy egy adott településen élőt egy onnan 15-20 kilométerre lévő másikon helybelinek tekintenének.
Álláspontjuk szerint a valóban helybeliek előnyben részesítésétől csak akkor lehetne eltérni, ha az adott településen élők között nincs olyan gazda, aki a földet megművelné. Ekkor a területek megművelését sorrendben a szomszédos települések helybeli földműveseinek, majd a távolabbi - de 20 kilométeren belüli - helységek gazdálkodóinak lehetne felajánlani.
A fideszes politikusok ugyanezt írnák elő a cégekre és más szervezetekre is. Esetükben a tulajdonosnak helyben kellene laknia, a társaság székhelyének pedig nem egy, hanem három éve az adott településen kellene lennie.
A két képviselő - megszüntetve a törvényjavaslatban az őstermelők, az egyéni vállalkozók és a családi gazdálkodók közötti különbségtételt - nem engedné, hogy bárki háromszáz hektárnál több földdel rendelkezzen. A kormány ezzel szemben a családi gazdaságok területét ötszáz hektárban maximálná. Ángyán József és Bencsik János a közeli hozzátartozók országos birtokmaximumát is csökkentené, ezerkétszázról ötszáz hektárra.
A két képviselő javaslatával létrehozná emellett a helyi földbizottságokat. Ezek a helyi közösségek által, saját soraikból megválasztott három-öttagú, a település földforgalmi és -használati ügyeiben véleményező, javaslattevő és együttdöntési jogokkal felruházott testületek lennének.
A két egykori államtitkár azt is kifogásolja, hogy a törvényjavaslatból kimaradt a demográfiai földprogramban résztvevő fiatal földművesek támogatása - azon fiatal pároké, akik az állammal kötött megállapodásban vállalják, hogy az adott településen letelepednek, egyikük mezőgazdasági tevékenységet végez, és legalább két gyermeket felnevelnek. A politikusok kedvező helyet biztosítanának nekik a földelővásárlásra jogosultak sorában.
A hétfő estig benyújtott több mint ötven módosító javaslatuk közül számos arra irányul, hogy a földtörvény ne a foglalkoztatottak száma alapján részesítsen előnyben cégeket a földbérleti jog megszerzésekor, hanem azt díjazza, ha egy vállalkozás a foglalkoztatottak számának növelését vállalja a haszonbérlet idejére.
Kezdeményezik, hogy a spekuláció visszaszorítása érdekében a földhasználati jogcímek közül töröljék a haszonkölcsönt és a lízinget.
Szintén kivennék a törvényből azt, hogy az állam, a települések és az egyházak korlátozás nélkül vehetnek haszonbérbe mező- és erdőgazdasági hasznosítású földeket és tanyákat. "Egy olyan különleges és véges erőforrás esetén, mint amilyen termőföld, senki számára nem biztosítható (...) a korlátozás nélküli igénybevétel. Ez elvileg lehetetlen, gyakorlatilag pedig hibás" - indokolnak.
Ugyanakkor lehetővé tennék, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet egyoldalú nyilatkozattal az eredeti vevő helyébe lépjen, amennyiben a helyi földbizottsággal egyetértésben úgy ítéli meg, hogy az adásvétellel sérülnének a törvényben meghatározott birtokpolitikai célok.
MTI
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése