forrás: http://www.magyarrovas.hu/; 2012. november 29. csütörtök 13:30
 |
| székely.-magyar ábc-ben székelyek által sohasem írt q és x és y és w ?! |
Rovás-szabványosítás
Kazárosítók
A magyar rovásírás művelőiként, annak sorsa alakulásáért felelősséget
érzők kikérjük magunknak azt a folyamatos rágalmazást, amelyet Sípos László, Rumi Tamás és Hosszú Gábor
a Rovás Info
portál neve mögé megbújva követnek el. Magyar nemzeti érdekek
védelmezőinek hazudják magukat ők, akik kendőzetlen kísérletet tettek
arra, hogy az élő, ősi székely–magyar rovásírást elkazárosítsák.
A Jobbikból hazudozás és vesztegetési kísérlet miatt kizárt EP-képviselő, Szegedi Csanád,
aki nem hajlandó lemondani zsíros európai parlamenti mandátumáról,
azóta felhagyott a magyar nemzeti érdekek hangoztatásával és
Izrael-imádóvá vált. Rovás Infós famulusai egyelőre még a magyar nemzeti szólamoknál tartanak, de csalárd eszközeik már lerántották róluk a leplet.
Budapest, 2012. november 29.Aláírók:
- Gyetvay György Gergely
történész, informatikus, az MVSZ rovásírás szabványügyi meghatalmazottja - Szondi Miklós
tanár, rovásírás szakértő, a magyarrovas.hu szerkesztője - Sipos László
történész, a Magyar Szabványügyi Testület Informatikai Bizottságának rovásírás szakértője - Tisza András
rováskutató, rovásoktató - Dr. Pócs Alfréd
Hun Fokos Szövetség - Csatlós Csaba
Raózsa Szín Rovókör - Szentesné Frigyesi Piroska
rováskutató és rovásoktató
Üdv!
VálaszTörlésJó lenne befejezni ezt a ,,kazárosítás''-sal való riogatát... szó sincs erről. Annyi történt, hogy egy régi beadványban volt egy javaslat, ami a sztyeppei rovást egy külön ábécéként is belevette volna a szabványba, és ennyi. Még ha megtörténik, az sem lett volna baj, de ráadásul ez még vissza is lett vonva, úgyhogy mi a gond?
Szegedi Csanádot idekeverni minek? Egy időben ő is segített rovástáblát állítani, mint ahogy segített még sok száz másik ember is. Más köze nincs az egészhez.
Azt kellene inkább nézni, hogy az ábécé betűkészlete milyen. Ez a Hosszú Gábor-féle betűkészlet eddig a legjobb, amit láttam. Az Ö-Ő-Ü-Ű betűalakok logikusak, a Q, X, Y és W nélkül pedig nem lehet meglenni a 21. században. Aki mégis megvan nélküle, hát az ne használja, de ne akarja megakadályozni azokat, akiknek szüksége van rá.
János!
VálaszTörlésSajnos nem ígérjük, hogy befejezzük, mert a dolgok az Ön figyelmét elkerülve, nem csupán a rovásírásban haladnak a kazárosítás felé!
Csak a rovásírásnál maradva mégis, kénytelen lesz elfogadni, hogy a Fejér Szövetség kazárosításnak tekinti (akkor is, ha a Jobbik teszi)
- a "frencsize" rendszerű rovásírás táblák állítását, amellyel annak eredeti célját sikerült kampánycéllá silányítani, nevezetesen azt, hogy a település, amely közösségi-társadalmi erőből táblát állít, polgármesterestül, önkormányzatostul, lakosostul, az kiáll Székelyföld önrendelkezése (autonómiája) mellett. Ebben a Szegedi Csanád és bizton több jobbikos által felkarolt "kresz"-tábla jellegű rovástábla állítás meggyőződésünk szerint igenis nagyon kártékony volt (akkor is ez marad a véleményünk, ha Önnek ez nem tetszik, azaz az egyen lemeztábla nagyon is tetszik.)
- az Q,X,Y,W,... betűk azonos alapra helyezését a székely-magyar rovásbetűkkel (mindezek legyenek összeróhatók, s akár egyedi, ajánlott kódok is adhatók, de nem létező betűket ne szabványosítsunk csak azért, mert kazárosodott szemlélettel kényelmesebb a k, a ksz, a vv, ... helyett gondolkodás nélkül, azaz kiejtés szerinti írásmód válastását hanyagolva egy ajánlott gombot billenteni, vagy mert y-t akar valaki írni magyarul - szerintünk alkosson összerovást mindenki szabadon kiejtés szerint - pl. k-t, ku-t vagy kv, míg nem látható, hogy mi az, amit a magyar nép elfogadott).
- tehát az is, ha a rovásírás szabványosításával éppen azt vezetjük be, ami a magyartól idegen, azaz azt, hogy mást írok és mást ejtek, avagy egyet írok, de hol így, hol úgy ejtem.
- idegen szavakhoz természetesen lehet alkotni rovásbetűket, de nem mint szabvány. A szabvány majd kövesse a jó szokást! Az y-t meg írja le az ajánlott kóddal, ha akarja, avagy alkosson rá kiejtés szerint összerovást (ij, áj, éj, ej, ...) tetszése szerint, míg a magyar nép nem ad rá szabványos megoldást. Nem a népnek kell a szabványt követni, hanem a szabványnak a jó szokást!
Lesznek szívesek végre azzal megbékülni, amit az őrzők megengednek Önöknek, mert a számítógépnek kell az embert segíteni és nem az embernek kell a számítógépesítéshez alkalmazkodni.
Az egész ügy pedig itt is egyesek túlzott magabiztosságáról szólt leginkább.
Szerénységet és visszafogottságot legközelebb, s akkor nem lesznek kazárosítási viták (talán).
Üdv!
TörlésA táblaállításos ügybe nem szeretnék beleszólni, a szabványosítás szempontjából 100%-osan mindegy, ki mennyi pénzért állít táblát, és hogy ez most üzlet-e vagy nem. Meg az is 100%-osan mindegy, hogy a Jobbik mit mond, én nem is beszéltem a Jobbikról, mi köze annak ehhez?
Kizárólag az ábécé betűit szeretném nézni, és ebben a Q-X-Y-W-kérdés a kérdés. Nem azért kellenek ezek, mert ,,gondolkodás nélkül'' könnyebb egy gombot ,,billenteni''... Azért, hogy egyértelműen lehessen megfeleltetni a mai gyakorlatban szereplő latin betűs szavakat a rovásosakkal. Ha pl. egy X-et tartalmazó szót átírok rovásra, de nincs az ábécémben rovás X, akkor KSz-szel kell, így pl. a ,,szex''-ből ,,szeksz'' lesz. De ha rovásról szeretnék visszaírni latinra, akkor mi alapján döntsem el, hogy a ,,ksz''-ből x-et kell csinálni vagy nem? Így a rovásos Szekszárdból könnyen Szexárd válhat... Természetesen ezt a példát most félig ,,viccnek'' szántam, de arra rámutat (és ez már nem vicc), hogy nehézséget okoz az oda-vissza fordítás, ha kevesebb a betű.
Én egy vállalatirányítási rendszerrel foglalkozom, és elgondolkodtam azon, milyen lenne, ha a jövőben készülne egy olyan vállalatirányítási rendszer, amiben a magyar felhasználók rovással írhatnának. Ebbe nem lehetne beírni azokat a szavakat, amikben pl. X van? Mert ha pl. egy külföldi vevőnek latin betűs számlát szeretnék nyomtatni a rovásos adatbázisomból, akkor nem lenne megoldható a fordítás! A számlán mégsem jelenhet meg, hogy ,,Mekszico'' vagy ,,Jackvues'', mert a vevőm azonnal hülyének néz és felbontja velem az üzletet :)
Vagy például hogyan lehetne leírni rovással azt az irodalomtörténeti érdekességet, hogy ,,Jókai eredeti neve Jókay volt'', ha nem lenne rovásos Y betű? Mindkét szót ,,Jókai''-nak írva az egész mondat értelmét veszti.
A kiejtés szerinti átírás pedig az elképzelhető legnagyobb káoszt okozná azért is, mert akkor nem csak ezeket az ,,idegen'' betűket kellene kiejtés szerint írni, hanem bármit, akár egy ragozott igében a ,,tj''-t is ty-nek, valamint az összes, több milliárd idegen nyelvű szót is. De ki az, aki meghatározza, hogy ezeket hogyan ejtjük ki...? Főleg, ha több változatban is ki lehet ejteni, vagy ha olyan hangokkal ejtik ki, ami nincs is a magyarban.
De még sorolhatnám a példákat, hogy hány és hány helyen szükség van ezekre a betűkre.
A ,,számítógépnek kell az embert segíteni'' - igen, de a számítógép csak úgy tud segítségünkre lenni, ha olyanra formáljuk, hogy tudjon! Egy Q-X-Y-W nélküli rovásábécével üzemelő számítógép nemhogy a segítségemre nincs, inkább bosszant.
Kedves János!
VálaszTörlésKét malomban őrölünk, de jó irányban haladunk, mert véleményt cserélünk.
Az nem mindegy, hogy mit miként nevezünk és hogyan teszünk.
1. Miért gondolja, hogy ne lehetne a Q,X,Y,W betűknek egy billentyűs megoldása akkor, ha nincs benn a szabványos betűkészletben? Amennyiben Ön informatikusként dolgozik, nagyon jól tudja, hogy minden "makrózható", de még ez sem kell hozzá, ugyanis
2. az, hogy nem szabványosítanak egy kódrendszerben bizonyos karaktereket, pl. esetünkben a Q,X,Y és W betűket, még nem jelenti, hogy ne lehetne rá ajánlott, felkínált és belevont karakter (sőt, karakterkészlet).
3. A mi álláspontunk - aztán majd meglátjuk, hogy mire jutnak a szabványosító testületben - az, hogy a Q,X,Y és W betűket minden szövegben fel kellene tüntetni, ha egy rovásjellel szerepeltetjük őket, hogy oda-vissza átírható legyen!
Nézzünk egy példát: Queretaro-Keretáró, Mexikó-Mehikó Mexico-ban. Egyik sem a helybéliek jelkészletével szerepel!
Ne csináljunk már úgy, mintha nem olvasnánk és értenénk a legkülönbözőbb szövegeket a legkülönbözőbb átírásban a spanyol-angol-kínai-orosz-svéd-holland-... nyelvekben latin avagy latinosra szabott vagy más írásjelekkel! Miért nem térnek át ezek a népek arra,hogy egyértelmű legyen az oda-vissza írás akár a nyelvi környezettől függetlenül is éppen? Miért kellene, mikor a saját nyelvük és írásmódjuk is változik, nem úgy, mint a székely-magyar rováskészlet.
Szerintem a tj és ty vagy a dj és gy példa erőltetett.
Itt arról van szó, hogy ne erőltessük rá a rovásírókat arra, hogy amit h-val ejt, azt összerótt ksz-szel írja le csak azért, mert valaki ezt szabványként írta elő neki. Hadd döntse el!
Szóval:
Legyen ajánlott Q,X,Y,W (akár többféle is), rendben! Csak ne tekintsük a székely-magyar rovásírás készletébe valónak, hanem adjon lehetőséget a kódrendszer, hogy a felhasználó
1. a Q-t egy összerótt K és U, vagy K és V, vagy a szabványosítók által vagy a felhasználó által kitalált jellel (jelek valamelyikével) írja,
2. s ugyanígy az X-et K és SZ, vagy K és H vagy ... más összerovással,
3. az Y-t egyedi I-vel, vagy egyedi J-vel vagy összerótt Á és I, Á és J, A és I, A és J jellel
4. a W-t pedig a székely-magyar rovásban is ismert kettőző (hosszító) összerovás módján, vagy másként írhassa le!
Úgy-e nem akarjuk az umlautos a-t, a francia é-t, ... stb is beletenni a készletbe!
Fontosnak tartjuk ezt, hogy őrizzük meg az eredetiséget, azaz ne gátoljuk, de ne is befolyásoljuk az írás közérthető használatát sem. Nem olyan bonyolult ez, csupán minduntalan abban az irányban haladunk, hogy az őrzés nem is olyan lényeges, ezért aztán egyre nagyobb gond az évezredes értékeink elfecsérlése (ráadásul néhány évtizedes kényelmi szemléletért cserébe, de jóval több gondot szülve).
Szóval, gondolkozzunk közösen, hogy hogyan is lehet valamit tisztán megőrizni és a mindennapi életet mégsem akadályozni!
Nos, "attól tartok", hogy ez máris megoldott akkor is, ha nem vesszük be az idegen szemléletű betűket a szabványos készletbe.
Barátsággal: Ferenc