2018. július 12., csütörtök

Legenda Koppány felnégyelése ... IS

Avagy a malmok, amik lassan, de biztosan őrölnek

Az is hamis, amint sok minden más is, amit sokszor dicséretként, sokszor gyalázatként varrtak történészeink nagy nemzeti alakjaink nyakába az elmúlt néhány száz év alatt. Természetesen volt aki csak bőbeszédűségből tette, vagy értetlenségből, megfelelés vágyból, de bizony, olyanok is vannak, akiknek jobban tetszik, ha nem tiszteljük felhőtlenül őseinket, őseink közül a közismertebb tiszteletre méltókat.

A napokban jelent meg az ORIGO.HU oldalán egy írás egy történelmi tévelygésről, amely egy igen sikeres rockopera által történelmileg hamis körítéseivel együtt már-már történelmi tényként terjedve osztja meg éppen azokat, akik nagyobb érzelemmel viszonyulnak magyarságunk és őstörténetünk iránt.

A cikket nagyon is ajánlom, azonban nem szeretném megjegyzések nélkül hagyni, azaz a leegyszerűsítő kijelentéseket is egyúttal - óvatosságra intés nélkül - továbbítani. Ezért egy-egy helyen gondolatébresztő megjegyzéseimmel együtt szeretném csupán ajánlani.
Lássuk az írást (és betoldott megjegyzéseim)!



A legendák világába tartozik Koppány felnégyelése (IS)

forrás: origo.hu | | 2018.01.10.
(Ez a cikk 182 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.)

Géza fejedelem halála után a kitört örökösödési viszály, amelyből Géza fia Vajk, a későbbi Szent István került ki győztesen, kulcsfontosságú esemény a magyar államalapítás* előtörténetében. A történelmi hagyomány szerint István a fejedelemmé** választása ellen lázadó Koppányt a seregei felett aratott győzelem után felnégyeltette. Koppány vezérről, a kora középkori magyar történelem egyik leghíresebb alakjáról közismertsége ellenére is alig tudunk valamit, személye és élettörténete a legendák homályába veszik.
(* az persze államelméleti szempontból is vita tárgya, hogy a megelőző időszakban létezett Kárpát-medencei államok egyike se lett volna államelődje a magyar államnak - nemcsak Árpádé -, azonban vitathatatlan, hogy István azzal, hogy Európában Magyarországot (a magyar, latinul hungarus államot), mint világi és egyházi értelemben is önálló Apostoli Magyar Királyságot ismertette el, valóban újszerűt alapított).
(** fejedelemmé vagy királlyá? - a kérdés azért is jogos, mert a történelmi királyi címhez nem feltétlenül tartozik hozzá a római egyház közreműködése, amint ez a korabeli krónikákban akkor is és más népek esetén máig is minden további nélkül használatos maradt, tehát - amint maga István is vallotta - a magyaroknak és társult népeknek István nem az első királya volt - ehhez javasolt olvasmány itt is olvasható: Eleinkről az Istvánra keresztelt Géza király napján)

Súlyos hatalmi válság Géza fejedelem halála után

Árpád, a honfoglaló fejedelem
Feszty Árpád által festett portréja Forrás: Origo
A honfoglalás* után a Kárpát-medencében megtelepedő** magyarság etnogenezise és legelső államhatalmi megszerveződése, a Magyar Fejedelemség kialakulása még a sztyeppei kultúrkör körülményei között zajlott le.
(* A turul-házi Árpád népének honvisszafoglalása  és ** megtelepedése a legkevésbé sem más, mint az alapvetően magyar műveltségű nép körében volna a helyesebb fogalmazás. A sztyeppei kultúrkör a Kárpát-medencétől a Korei-öbölig terjedt, s miért is gondoljuk másnak, mint magyarnak a magukat és krónikáink szerint is hun maradványként számon tartott székely népet, s a jövevények műveltségétől árnyalatokkal eltérő műveltségű, legalább tízszer nagyobb létszámú avar népet, ráadásul még Werbőczy szerint is anyanyelvünket adó és minden további nélkül befogadó helybeli népet?! Itt mindenki nyelvet váltott volna, úgy lett magyar?)

E vajúdó, és súlyos belső konfliktusoktól sem mentes folyamat fontos állomásának tekinthetjük Géza 972-ben történt fejedelemmé választását*. Géza még fejedelemmé választásának évében megüzente Ottó német-római császárnak, hogy a családjával együtt fel kívánja venni a keresztséget**.
(* Fejedelemmé vagy királlyá, ha már a korabeli krónikák szerint király volt? Milyen érdekes, hogy a fejedelemség még választott, míg a királyság már csak öröklött! Biztos?! - lásd: Eleinkről ... korábbi hivatkozást Decsy Sámueltől!)
(** Pontosítsunk: megengedte magának és másnak is, hogy megkereszteljék, amit róla még fel is jegyeztek)
A magyarság etnogenezise a honfoglalás után még a nomád* sztyeppei kultúrkör talaján kezdődött meg (László Gyula festménye) Forrás: Origo
(* meglehetős sulykolása az első kijelentésnek, hogy ábra feliratként a nomád jelzővel megtoldva ismétlődik, nehogy valakinek kétsége maradjon arról, hogy a magyar műveltség csakis nomád lehetett, bármilyen folytonosságot is mutatnak a Kárpát-medencei leletek - lásd adalékként Mintegy hét éve valljuk már ...!)
A keresztség felvételének elsősorban nem vallási, hanem politikai üzenete volt; Géza ezzel kívánta demonstrálni a külvilág felé, hogy a Magyar Fejedelemséget a nyugati típusú államiság mellett kívánja véglegesen elkötelezni.
(pontosítsunk: a politikai döntéssel a keresztény államiság mellett kötelezte el magát abban a korban, mikor az ún. Új Róma és az ún. despota Róma - Bizánc - viaskodott egymással, s már korábban is a magyar vezérek bizánci, római vagy más rítus szerinti kereszténységet is felvettek, ezért a valóban hatalmi tényezőként szereplő aváriai térítőket fogadta és hívatta országába)
Géza fejedelem ábrázolása a 14. századi Képes Krónikában
Forrás: Wikimedia Commons
Géza megtiltotta a magyar törzsek külföldi kalandozásait, és kíméletlenül fellépett azokkal a törzsi vezetőkkel szemben, akik meg akarták őrizni a nagyfejedelmi hatalomtól való viszonylagos függetlenségüket.
Noha tűzzel-vassal igyekezett megtörni a szabadságukhoz és az ősi hagyományokhoz ragaszkodó nemzetségfők, törzsi vezetők ellenállását, a nagyfejedelem 997. február elsején bekövetkezett halála után súlyos válság alakult ki az utódlás kérdésében, ami a Magyar Fejedelemség jövőbeli sorsára is döntő kihatással volt.

A titokzatos Koppány, mint Árpád nagyfejedelem vére

E belharccal összefüggésben bukkant fel a későbbi évszázadok krónikáiban a lázadó vezér, Koppány neve. Koppány, akit egyes latin nyelvű forrásokban Cupan duxként emlegetnek, a legelfogadottabb álláspont szerint Géza rokonának Tar Zerindnek volt a fia.
Koppány a legnagyobb valószínűség szerint Tar Zerind vonalán Árpád vérvonalához tartozott*
(a kép illusztráció)
Forrás: MTI/Németh György
(* Egy koránt sem véletlennek tűnő kép a rockoperából, amelynek a származáshoz nem sok köze van, de a később sokszoros és felesleges képhivatkozással együtt akarva, vagy akaratlanul, mégis a rockopera meglehetősen hamis legendáját sulykolja, miközben a cikk éppen egy legenda cáfolatáról szól.)

A két világháború közötti időszak neves történésze, Hóman Bálint kutatásai alapján Tar Zerind a honfoglaló nagyfejedelemnek, Árpád legidősebb fiának, Tarhosnak volt az unokája, ezért Koppány, mint Árpád ükunokája fejedelmi vérből származott.
Honfoglaláskori hagyományőrzők (* pontosabban maiak és a Kurultájon). Az ezredforduló előtti években a magyarság társadalmi szerkezete még átmeneti állapotban létezett Forrás: Origo
Szomor György Koppány szerepében
Szörényi Levente - Bródy János: István a király című
nagy sikerű rockoperájában Forrás: MTI/Rosta Tibor
Makkay János archeológusprofesszor, az MTA Régészeti Intézetének nyugállományú kutatója ugyancsak azt az álláspontot osztja, hogy Koppány Zerind fia, és Árpád vérvonalának leszármazottja volt, akinek neve a türk eredetű K'apan törzsnév gapgan, vagy gapan méltóságnevéből* származik.(Forrás: Makkay János: A magyarság keltezése – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 48. 1994.)
(* Csak felvetem: a gapgan, gapan méltóságnévnek és a kapitány, kapudán, gyepidana, gyepüdán,  kifejezésnek nincs-e köze egymáshoz, a kapuhoz, a gyepühöz, a dana-dán-dák népnévhez, amely ráadásul ember fogalmat is takar, s türk volt, vagy magyar, vagy közös ősnyelvi forrásból ered-e?) 

Géza fejedelem ábrázolása egy 19. századi
litográfián* Forrás: Wikimedia Commons
(* legyünk talán pontosabbak:
Moritz von Schwind festménye Gézáról
Josef Kriehuber litográfiája alapján)
Úgy tartják, hogy Koppány az István elleni lázadás idején a somogyi hercegség birtokosa volt, amely a mai közigazgatási megyehatárnál lényegesen nagyobb, délen egészen Zágrábig húzódó területet foglalt magában. Noha Géza tette meg az első valóban komoly lépéseket a Magyar Fejedelemség nyugati típusú állammá alakításának rögös útján, a nagyfejedelem halálának idején a magyarság még átmeneti állapotban létezett.

A Kr.u. első évezred utolsó éveiben a Magyar Fejedelemség államhatalmi struktúrájában a nomád sztyeppei törzsi társadalmi berendezkedés elemei keveredtek a korai feudális államrend kiépülőben lévő intézményeivel.* Erre vezethető vissza az a magyarság későbbi fejlődését döntően meghatározó konfliktus is, amely Géza halála után a főhatalom megszerzése körül bontakozott ki.**
(* ez igaz volt és lesz mindig is, mint a letelepedettek és a vándorlók közötti; modern időkben: székhelyi, hazafi, nemzeti és a liberális, kozmopolita, multikulturális szemlélet közötti viszályok)
(** a konfliktus sokkal inkább az egységes Kárpát-medencei államalkotás és egyházszerkezet és a nem egységes közötti ellentmondás lehetett, tehát nem nyugati, vagy keleti, keresztény vagy pogány, ősi vagy új közötti ellentét - gondoljunk csak Aba Sámuelre, aki görög-keleti rítus szerint kapta a Sámuel nevet, s mégis István által kinevezett fővezérként szolgált István haláláig, majd állt a római keresztény Péter ellenében az ország élére, vagy gondoljunk azokra a dinasztikus házasságokra, amelyek a római egyháztól elszakadt Kiev, Konstantinápoly uraival köttettek. Az egyházszakadás (1054) előtt zajlottak, de annak szellemében az események István korában, s mégis ott látjuk máig Iréne-Piroskát a Hagia-Szophiában, vagy lássuk III. Béla történetét! A fő konfliktus a honvisszafoglalók és őslakosok központi hatalom alá rendelése és a helyi hatalmak közötti egyensúly megteremtésének konfliktusa volt. Ez vezetett az Aranybullához is, és általánosságban máig ez vezérli a gazdasági, politikai és katonai konfliktusokat is.)

Ősi jog szerint követelte jussát a somogyi nagyúr

Koppány az ősi jogra hivatkozva követelte a fejedelmi
trónt és Géza özvegye, Sarolt kezét Forrás: YouTube
A jelenleg legáltalánosabban elfogadott történettudományi nézet szerint Koppány vezér Géza halála után a sztyeppei népekre jellemző szeniorátus elvére hivatkozva bejelentette igényét a fejedelmi főhatalomra, és ugyancsak a sztyeppei nomád népeket jellemző szokásjog, a levirátus alapján követelte magának Géza özvegyét, Saroltot feleségnek.
(A szeniorátus olyan patriarchális trónöröklési rend, amelyben a nagycsalád legidősebb és vezetésre alkalmas férfitagja, rendszerint az elhunyt fejedelem bátyja, öccse, vagy ennek hiányában unokaöccse örökölte a hatalmat. A levirátus, vagy „sógorházasság" pedig olyan ősi szokásjog, amelyben a gyermektelen özvegyet az elhalt férj fivére, vagy legközelebbi férfirokona veszi feleségül. A sztyeppei népeknél e szokásjogot a szeniorátuson alapuló trónöröklés megerősítésére használták fel.)*
(* végre egy pontosabb megfogalmazás: jogosultságot, jelöltséget jelentő elvek csupán) 

Koppány és István az ezredfordulós történetet
feldolgozó népszerű rockoperában Forrás: Felvidék ma
Ez volt tehát az az „ősi jog", amelyre hivatkozva Koppány magának követelte a fejedelmi trónt, valamint Sarolt kezét is.*
(* Amennyiben eltekintünk a választási jogtól, hogy Istvánt megválasztották, akkor ez volt az "ősi jog", egyébként meg pártütésnek neveznénk hivatkozva arra, amire hivatkozhatott) 

Koppány és István az ezredfordulós történetet feldolgozó népszerű rockoperábanForrás: Felvidék ma

Géza családja azonban az elhunyt fejedelem által megkezdett „nyugati nyitás” hatására a primogenitúra (elsőszülöttségi trónöröklési elv) alapján, és az ősi sztyeppei szokásjogot elvetve Géza fiát, Vajkot akarta fejedelemként elismertetni.* Koppány ebbe nem nyugodott bele, ezért elhatározta, hogy fegyverrel szerez érvényt az ősi jogon alapuló trónigényének.
Szent István szobra Esztergomban
Forrás: Wikipédia
(* Elképesztő, hogy ennek bedőlünk még mindig, mintha Árpád után az ötödik generációban hirtelen ez hivatkozási alap lehetett volna a pártütésre. Holott Álmost is egyik fia, Árpád követte (talán nem is a legidősebb), Árpádot is a legifjabb fia, Zsolt-Solt-Zolta követte, Zsoltot is fia, Taksony, Taksonyt is fia Géza, s mégis ekkor, István esetén tartjuk elfogadhatónak a lázadást, holott korábban is látszólag fiúi ágon szállt a hatalom az utódra, ám mégsem feltétlen a legidősebbre - nehogy valaki azzal jöjjön, hogy Árpád minden fia odaveszett 907-ben! Árpádnak számolatlan fia volt, a testvéreiről már nem is beszélve!) 

Ezzel kezdődött a magyar történelembe* csak Koppány lázadásaként bevonult hatalmi harc, amelyről nagyon kevés és csak rendkívül hiányos hitelesnek tekinthető forrás maradt fenn.
(* pontosítsunk: nem a történelembe, hanem a rockoperába)

A feltörő nyugati kereszténység és az ősi nemzetségi rend végső összecsapása

II. (Civakodó) Henrik bajor herceg,
Gizella apjának 10. századi ábrázolása
Forrás: Wikimedia Commons
Gizella passaui síremléke
Forrás: Wikimedia Commons
István még apja halála előtt, 996-ban feleségül vette Liudolf Gizellát, II. (Civakodó) Henrik bajor herceg lányát.

Gizella udvartartásával bajor lovagok és papok érkeztek Magyarországra, akiknek rendkívül fontos szerepük lett a Géza halála után kibontakozó hatalmai harcban. Géza halálhírére István összehívatta a főembereket, hogy előkészítse saját nagyfejedelemmé választását.*
(* Akkor tudjuk, vagy nem, hogy választás is kellett? Honnan az adat, hogy István hívta össze, s nem más, vagy mások?) 

István Koppányt megelőzve a primogenitúra jogán választatta*
magát a magyarok nagyfejedelmévé Forrás: MTI/Kollányi Péter
(* már megint egy rockopera kép és egy alaptalanul sugallt ,
mintha valóban István lett volna az önjelölt, nem Koppány.
Éppen arra van adat, hogy Istvánt övezik fel a fővezéri, majd
királyi-nagyfejedelmi címmel)
Amikor hírül vette, hogy Koppány seregei élén Veszprém, Sarolt székhelye alá vonul sógorától Henrik bajor hercegtől kért segítséget, majd maga is Esztergomba sietett, hogy minél előbb megválasztassa magát.

Az esztergomi szertartás után már nagyfejedelemként Koppány ellen küldte a hadait a bajor nehézlovassággal, Vencellin lovag* parancsnoksága alatt. Koppány seregének fő erejét a birtokait övező határőrfalvak besenyő és kabar harcosai alkothatták a legnagyobb valószínűség szerint.
(* Pontosítsunk akkor, hogy ki is volt Vecelin-Vencellin! Három krónikás adat, amely kevéssé ismert, de legalább annyira fontos lehet!
1. A baváriai bajorok is avarok, akiket a hunok ottani örököseinek tart a történészek jelentős része.
2. Vecelin Gutkeled leszármazott volt, mint Bocskai, Bethlen, Báthori, Zrínyi, Rákóczi, ...
3. Vecelin unokáinak neve is éppen Márton és Kupa-Koppány lett.
Megjegyzés a Gutkeled házhoz: a család magyar ágának leghitelesebb leszármazási története Nyáry Krisztina - nem publikus - naplójában maradt fenn, mely szerint Vasbordájú Edmund - István udvarába került - száműzött fiai István lányait vették feleségül. Egyiküktől, száműzött Edvárdtól született az utolsó angol-szász király, Edgar Atheling, ki még életben lévő testvéreivel, a Mecseknádasdon született skóciai Szent Margittal és Krisztinával még visszajutott Angliába, azonban Edmund nevű testvére addigra elhunyt. Edmund magyar királyságban maradt Ottó nevű fia lett a hazai Gutkeledek ősatyja. Tehát Vecelin - németként is említett - bajor vezér, mint Gutkeled azokkal állt rokonságban, kiket Athelingokként tart számon a brit történelem. Atheling jelentése: királyi származású, angol-szász uralkodóházi nemes, akik a brit szigetre, mint angar-angolok, sachson-szászok és jutok 450-451-ben átkelve alapítottak hét angol-szász királyságot - heptarchák.)

István és hitvese, Gizella szobra Veszprémben
Forrás: Wikimedia Commons
Amikor Koppány értesült István hadainak gyülekezéséről, félbehagyta Veszprém ostromát, és a közeledő sereg elé vonult, hogy felvegye velük a harcot.

Vencellin lovag alakja Kálti Márk Képes krónikájában
Forrás: Wikimedia Commons


















A történettudomány irányadónak tekintett álláspontja szerint a döntő csatára valahol Veszprém és Várpalota között, legnagyobb vaklószínűséggel Sóly határában került sor a somogyi útelágazás közelében, ott, ahol tizenkét évvel később a győzelem emlékére egy Szent István vértanúnak szentelt kápolnát emeltek.

A Sóly közelében lezajlott ütközet
Koppány hadainak vereségével végződött
Forrás: Origo
A sólyi csata helyszínén 1998-ban
„Királyi Kard Emlékhely” néven
Sóly községben létesített, de azóta
kidőlt emlékmű
Forrás: Wikimedia Commons
Az ütközet előtti fohászában István Szent Márton segítségét kérte megfogadva, hogy adományokat tesz a 996-ban alapított pannonhalmai apátság javára. Az öldöklő küzdelemben maga Koppány vezér is elesett. A hagyomány szerint Koppány holttestét István felnégyeltette és elrendelte, hogy a testrészek közül egyet elrettentésként szegezzenek ki Veszprém kapujára, a többit pedig hasonló célból Esztergomba, Győrbe, illetve Erdélybe küldte.

A Koppány felett aratott győzelemmel István jelentősen megszilárdította a hatalmát, ám még ezzel sem sikerült teljesen kiirtania az ősi pogány* hithez és szokásokhoz ragaszkodó nemzetségfők ellenállását. Ajtony, az utolsó jelentős pogány* nemzetségfő fegyveres ellenállását, pedig már jóval a királlyá koronázása után, 1027-ben verte le.
(* pogány lett volna a Mihály névre keresztelt Koppány, a bizánci rítus szerint keresztelkedett Gyula, István nagyapja? Ez a római egyház túlzásaiban született leegyszerűsítés. A harc nem a pogányság, a nyugati, vagy római és keleti, vagy bizánci kereszténység között, hanem az egységes, központi egyházi és állami hatalom elismeréséért zajlott, azaz a keresztény királyság megteremtéséért. Koppány esetében még az sem volt egyértelmű, hogy lesz-e vagy sem a római pápának ehhez köze. István - főként a német-római birodalmat uraló bajor uralkodóház miatt - amellett döntött, hogy önálló egyetemes (katolikus) - véleményem szerint: fejér) egyházat alapít, melyben szerepet a római pápa, s nem az ekkor még nagyobb hatalmi központként működő bizánc kapjon, miközben dúltak az egyházszakadáshoz vezető viták, de még jóval a nyílt egyházszakadás /1054/ előtt.)

Az első források még Koppány nevét sem említik meg

Ezekről a viharos évekről, de különösen Koppány sorsáról csak nagyon kevés egykorú és valódi forrásértékkel rendelkező dokumentum maradt fenn. A későközépkori legendáriumok a korabeli szűkszavú leírásoknál sokkal részletesebben taglalják Koppány sorsát, olyan részleteket – köztük a híres felnégyelést is – megemlítve, amelyek sehol sem szerepelnek az eseményhez még közeli egykori írásos forrásokban.
Az 1002 körül keletkezett pannonhalmi alapítólevél Forrás: Wikimedia Commons
Vajk megkeresztelése Benczúr Gyula festményén*
Forrás: Wikimedia Commons
(* Vigyázat! Ez festmény, nem történelem.
Ekkor Vajk még jóval fiatalabb lehetett,
s amilyen olyan "katolicizmust" alapított,
amely nem ismert el egyházi főhatalmat
az apostol magyar király felett)
A Koppány felett aratott győzelemhez időben az 1002-ben keletkezett híres pannonhalmi alapítólevél áll a legközelebb. E becses dokumentum is azonban csak utalásszerűen említi meg Koppány lázadását, a következők szerint: „...Mivel amidőn a háború vihara kitört, amely a németek és a magyarok között hatalmas viszályt támasztott, s különösen, amikor a belháború romlása fenyegetett, egy bizonyos Somogy nevű megye el akarván engem űzni az atyai székből, annyira elbátortalanodtam, hánykolódó lelkemnek milyen tanácsot adjak, merre, kihez forduljak." (Fordította: Bollók János,id. mű:  Kanyó Ferenc: Képzelt Koppány? Napi Történelmi Forrás, 2017. szeptember 22.)

A pannonhalmai alapítólevélben Koppány lázadása a vezér nevének említése nélkül, mint „Somogy nevű megye" felkelése szerepel, közvetett módon utalva a somogyi birtokok urára.

E dokumentumban még csak utalás sincs arra, hogy mi történt a lázadó főúrral.

Az eseményekhez időben még viszonylag közel álló soron következő források Szent István életéről szóló és 1080 körül keletkezett úgynevezett nagy, valamint a csaknem egy évszázaddal később, Könyves Kálmán király uralkodása alatt, a 11. és 12. század fordulója táján íródott és Szent István kis legendája néven ismertté vált krónika.

István lovasszobra Makón
Forrás: Wikimedia Commons
Ez utóbbi krónika Koppány lázadásáról már némileg bővebben beszél, megemlítve azt is, hogy a döntő ütközet előtt a zendülők Veszprém várát ostromolták. Szent István kis legendája ekként idézi fel az egy évszázaddal korábbi eseményeket: „Bizonyos nemesek pedig, kiknek szívében féktelenség s restség fészkelt, látván, hogy kényszerből el kell hagyniuk a megszokottat, ördögi sugallatra elvetették a király meggyőződését, és korábbi élvezetekre adva lelküket, fegyvert ragadtak ellene. S már pusztították is városait, majorságait irtották, fosztogatták birtokait, szolganépét gyilkolták, s hogy többiről szót se ejtsek, már a királyt is bántalmazták... Az isteni kegyelemtől vezérelt király rajtuk ütött; ezek hitükben, amazok bizony csak a fegyverekben bizakodtak, s mindkét részről küzdöttek. Végül, hogy az ellenséget legyőzték, s részint leölték, részint foglyul ejtették és megkötözték, a győztes király híveivel hazavitte a győzelmi jeleket." (Fordította: Bolló János, id. mű: Kanyó Ferenc: Képzelt Koppány? Napi Történelmi Forrás, 2017. szeptember 22.)

Szent István legyőzi az ellen lázadókat
Forrás: Wikimedia Commons
Szembetűnő, hogy a kis legendában sincs néven nevezve Koppány vezér, és e forrás sem tesz említést sehol a legyőzött Koppány felnégyeléséről. Erre vonatkozó konkrét utalásokat egyébként a két-három évtizeddel korábbra datálható nagy legenda sem tartalmaz.

Csak a 14. század végétől tudnak Koppány felnégyeléséről

A 13. század leghíresebb magyar krónikása Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum című, IV. László királynak ajánlott történeti munkájában jelenik meg először konkrétan Koppány neve. Az 1282 táján íródott és csak későbbi átiratokban fennmaradt mű így említi meg Koppány vezért:
Koppány és Torda a Szent István Bazilika előtti téren
2007-ben bemutatott az István, a király című rockoperából*
Forrás: MTI/Mohai Balázs
(* Már-már hiányoltam egy rockopera képet :)
„...Szent István király ugyanis, miután megkoronázták, és végül leverte Koppány vezért, továbbá Gyulát, az anyai nagybátyját feleségével és két fiával együtt Erdélyből Magyarországra hurcolta, Erdélyt Pannóniához csatolva, ezt követően Keánnal, a bolgárok és a szlávok fejedelmével harcolt. Ennek legyőzése után nem mulasztotta el, hogy vagyonából gazdagon megajándékozza a Boldogságos Szűz fehérvári templomát, melyet a hagyomány szerint ő alapított.." (Fordította: Bollók János, id. mű: Kanyó Ferenc: Képzelt Koppány? Napi Történelmi Forrás, 2017. szeptember 22.)
Kálti Márk vélelmezett portréja a Képes Krónikából
Forrás: Wikimedia Commons

Kézai udvari papként hozzáférhetett az akkor még rendelkezésre álló korábbi forrásokhoz, ám ő sem részletezi Koppány csatavesztés utáni sorsát. 
A történelmi köztudatba beivódott felnégyelésről csaknem négyszáz évvel az események után Kálti Márk ferences szerzetes és udvari pap Anjou-korabeli Képes Krónikája emlékezik meg elsőként. Az 1370 körül keletkezett Képes Krónikában ez áll:
"... Géza fejedelem halála után Koppány vérfertőző házassággal magához akarta kapcsolni Szent István király anyját, meg akarta gyilkolni Szent Istvánt, és fejedelemsége területét a saját hatalma alá akarta vetni. Ez somogyi vezér volt. Szent István, miután egybehívta főembereit, a boldogságos Márton hitvalló közbenjárásával az isteni könyörület segedelméért esedezett. Ezután, hadseregét összegyűjtve, ellensége ellen indult... Miután tehát összecsaptak, hosszan és vitézül küzdöttek egymással; hanem az isteni könyörületesség segedelmével Boldog István fejedelem dicsőséges győzelmet aratott... Ebben az ütközetben pedig Vecellin gróf megölte Koppány vezért, és Boldog István, aki akkor még fejedelem volt, igen bőséges adományokkal jutalmazta meg. Magát Koppányt pedig Boldog István négy részre vágatta; első részét az esztergomi kapuhoz küldte, a másodikat a veszprémihez, a harmadikat a győrihez, a negyediket Erdélybe." (Fordította: Bollók János, id. mű: Kanyó Ferenc: Képzelt Koppány? Napi Történelmi Forrás, 2017. szeptember 22.)
A Képes Krónika Koppánnyal foglalkozó oldalaiForrás: Wikimedia Commons

Kálti Márk krónikája óta vert gyökeret a magyar történelmi emlékezetben Koppány felnégyelése, pedig több mint kétséges, hogy ez valóban megtörtént-e.

A történelemben nem lehetnek tabutémák

Berend Nóra a Cambridge-i Egyetem középkorszakos történésze
szerint Koppány felnégyelésének nincsen történelmi alapja
Forrás: University of Cambridge
Berend Nóra középkorszakos történész, a Cambridge-i Egyetem tanára mutatott rá arra először, hogy maga a felnégyelés, mint sajátos középkori kivégzési mód csak a 13. század végén alakult ki Angliában.

A kontinensen csupán a 14. században terjedt el a felségsértés büntetési nemeként, következésképpen ez a kegyetlen büntetési mód Szent István korában még nem is létezett, ezért nem lehetett ismert.

Koppány felnégyelése a Képes Krónikában
Forrás: Wikimedia Commons
Vázsonyi Ottó történész a Belvedere Meridionale folyóiratban Koppány a lázadó pogány címen publikált tanulmányában a felnégyelés problematikájával kapcsolatosan a következőket írta:

A felnégyelésről, mint kivégzési formáról a volgai bolgárokkal kapcsolatban maradt fenn híradás.... Nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a nyugat-európai vagy keletről magukkal hozott jogszokásokat követték a kivégzés kapcsán. 997-ben a nemzetségi társadalom már bomlófélben volt, egy átmeneti állapotban, de még szemben állt az új társadalmi berendezkedéssel. Ahhoz, hogy megértsük Koppány felnégyelését, meg kell ismerni mind a nemzetségi társadalom szankciórendszerét, mind a Nyugat-Európában ekkor elterjedt büntetéskiszabási elveket." (Forrás: Belvedere Meridionale, (13) 5-8. pp. 14-26. 2001)

Szent István Stróbl Alajos által megmintázott
szobra a budai Mátyás-templom mellett
Forrás: Wikimedia Commons
Noha a volgai bolgároknál valóban létezett a felnégyeléshez hasonló kivégzési mód már az ezredforduló táján is, ezt azonban házasságtörésért alkalmazták, és nem felnégyelve, hanem kettévágva a delikvenst. Berend Nóra álláspontjával szemben többek között azt az ellenérvet hozták fel, hogy Koppány esetében a felnégyelés nem kivégzési módként, hanem a holttest elrettentési célból történt megcsonkításaként értelmezhető.

Gizella keresztje 1006 -ból
Forrás: Wikimedia Commons
Azt viszont nehéz megmagyarázni, hogy akkor miért nem alkalmazták ezt a fajta „pedagógiai célú" elrettentést a központi királyi hatalom ellen fordult más lázadók, így például Ajtony vezér legyőzése után. És ami különösen nyomós érv Berend Nóra felnégyeléssel kapcsolatos álláspontja mellett, az az, hogy egészen a 14. század végéig nincs forrásokkal alátámasztható nyoma a felnégyelés, mint büntetési nem magyarországi alkalmazásának.

Még ha Koppány személyének ennél jóval nehezebben kérdőjelezhető meg a valódisága, semmi sem bizonyítja Kálti Márk felnégyelésre vonatkozó történetét, amit sokkal inkább az Anjou-ház hatalmának erősítését szolgáló példának, mintsem valóban megtörtént eseménynek tekinthetünk.
----------------- a cikk vége -----------------  
Szent István az Anjou-kori
Képes Krónikában
Forrás: Wikimedia Commons

(Senki sem lehet próféta saját hazájában?
Mindezeket, melyeket a professzor asszony felsorolt, mint tárgyilagos érvek amellett, hogy felnégyelésről szó sem volt, már nagyon sokan, ismertebbek is, mint Szántai Lajos, Papp Gábor, ... és kevésbé ismertek is hangsúlyozták, de mindjárt más, ha egy külföldi, ráadásul nyugati egyetem professzora írja és mondja. Természetesen - tehetnénk is akár hozzá? Valójában a tényszerű és következetes igazolás az, aminek meggyőzőnek kellene lennie, bárki is írja, vagy mondja, s akkor nem kellene évtizedekig várni arra, hogy bátran megkülönböztethessünk történelmi tényt és legendát.)

Továbbította (és kiegészítette megjegyzéseivel):
Ferenc (az öreghegyi)

4 megjegyzés:

  1. ,,a harc az egységes, központi egyházi és állami hatalom elismeréséért zajlott" ....Talán nem Róma-Bizánc, hanem Róma és a keleti keresztény szemlélet között volt vetélkedés. Róma önmagát helyezte a hierarchikus vallási csúcsra, keleten viszont máig egyenjogúak a keresztény egyházak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. helo Ferencz latom relodba vagy a torczibe osztan irkaljal vmiket te es mint ezelott D

      Törlés
  2. a ''koppany'' dolgon mar nem kene ragodni az is valami mast jelent [elosre Szantai-> kopoanya amit ''felnyegyel'' a korona ''stephanus'', de ez is valami mas, meg kene fejteni]

    az egesz tortenelem a ''18ik szazadig'' hamisitott, szerintem egyelore ''Rakoczi-ig'' de Maria Trezka is gyanus hogy kesobbi ''reflexio''

    ide meg irtam ezt azt, az utolso Bathory Anna = Szent Erzsebet stb stb

    legalol az ujabbak

    http://szkitia.blog.hu/2018/05/06/kitalalt_kozepkor_vagy_vilagkor_matatasok_folytatas

    VálaszTörlés
  3. ps;

    Ferencz doktor ur [Boor/Boar/A-bar] az eloadasok --> jutubra videokkal valamit mozditotattok e? kivancsi lennek rejik mondtam ?

    VálaszTörlés