MVSZ megemlékez és 1956. 56. évfordulój án a Kossuth Lajos utcában
1956 üzenete az 56. évfordulón: Jogfolytonosságot!
címmel tartott emlékező nagygyűlést a Magyarok Világszövetsége 2012.
október 23-án, a Kossuth Lajos utcában Budapesten, ott ahol hat évvel
ezelőtt, az 50. évfordulón is folyt a vér. A nemzeti összefogás jegyében
meghirdetett nagygyűlés teljes lefolyását a világhálón is meg lehet tekinteni, ide kattintva. (illetve lejjebb, a bejegyzés végén beágyazott videó felvételben)
Fuksz Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese
felolvasta az MVSZ Elnökségének e napon kiadott felhívását:
Jogfolytonosságot! (A felhívás e közlemény végén olvasható)
|
Gonda László, az MVSZ Stratégiai Bizottságának tagja
a 2006-os Kossuth tériek nevében beszélt
|
Hetzmann Róbert, a Váralja Szövetség elnöke „1919-es reinkarnált
bolsevik erőknek” nevezte, a patkányforradalmárokkal rokonította
a Millás tüntetés szervezőit.
Felszólalása itt kezdődik: 00:14:30
|
Szilágyi György országgyűlési képviselő, a Jobbik budapesti elnöke
a párt elnökségének megbízásából volt jelen.
Felszólalása itt kezdődik: 00:21:35
|
Dr. Boór Ferenc műegyetemi oktató, a Fejér Szövetség szóvivője
a magyar föld védelmében szólt.
Felszólalása itt kezdődik: 00:29:35
|
Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós polgármestere, a Magyarok Szövetségének
elnöke a nemzeti összefogás jegyében jelent meg.
Felszólalása itt kezdődik: 00:33:30
|
Molnár V. József, a magyar néplélek kutatója, a Magyarok Szövetségének szakrális vezetője,
1956-os börtönviselt az est egyik legszebben felépített beszédét mondta.
Felszólalása itt kezdődik: 00:41:40
|
Az emlékestet a Petrás János vezette Kárpátia zenekar félórás koncertje zárta, amely a videón 01:25:30–nél kezdődik.
A narrátori feladatokat Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének
elnöke és Gyetvay György Gergely, az MVSZ Fővárosi Szervezetének
elnöke látta el.
|
Felhívás
Jogfolytonosságot!
A
Magyarok Világkongresszusának célja idén is az volt, hogy látképet
készítsen nemzetünk helyzetéről és javaslatokat fogalmazzon meg a
jobbítás érdekében. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk: a Kongresszus
által föltárt bajok olyan súlyosak, a vázolt tennivalók olyan sürgetőek,
hogy nem rejtőzködhetünk bölcsességek kényelmes kulisszái mögé –
tettekre van szükség.
A
végveszélyt érzékelve, a Kongresszus határozatban szólította fel a mai
magyar politikai vezetést és az ’56-os Rácz Sándort, hogy üljenek
tárgyaló asztalhoz a magyar jogfolytonosság helyreállításának érdekében.
Ám hiába jelentkezett Rácz Sándor – akit forradalom választott az
ország vezetőjévé–, a mai magyar állam vezetői nem hajlandók fogadni
őt!?
A
Magyar Köztársaság elnöke nem hajlandó találkozni a Magyarok
Világszövetsége elnökével. Nem hajlandó eljönni 1956 56. évfordulóján, a
nemzeti összefogás jegyében meghirdetett emlékező nagygyűlésünkre.
Eközben a magyart naponta fosztogatják, verik, gyilkolják szerte a
Kárpát-medencében.
A
magyarságnak ma nincsen hazája a világon. Azaz nincs védett hely,
hajlék, ahol meg lehetne húzódni, ha veszedelem fenyeget. A világban
szétszórt vagy az anyanemzettől elszakított magyarok nem látják azt a
védelmező, óvó, erős családot, amely legalább reményt adhatna a világban
járványként terjedő, fenyegető veszélyek ellen.
A
Magyarok VIII. Világkongresszusa szolgált azzal a szakmai és erkölcsi
munícióval, amely lehetőséget kínál, de igényt is támaszt a felelős
cselekvés iránt, amikor kimondja:
Történelmi alkotmányunkon kívül nincs és nem is lehet életképes magyar nemzet!
Széchenyi István, a legnagyobb magyar utolsó leírt szavai ugyanazon eligazítást adják:
„A megoldandó kérdés neve: alkotmány”.
Minden bajunk gyökerét itt kell keresni. Nem működhet az ország igazságon, tisztességen, méltányosságon alapuló rend nélkül.
Kísérletezések
és toldozások-foldozások helyett vissza kell állítanunk a Szent Korona
rendjén alapuló történelmi jogfolytonosságot!
Nincs más út.
Felhívással
és figyelmeztetéssel kell fordulnunk a magyar néphez, államhoz,
intézményekhez, pártokhoz – babitsi kiáltással –, hogy „Elég volt!” „Legyen vége már!” Legyen vége a pusztításnak, bűnnek és mellébeszélésnek.
Hívjunk,
szólítsunk minden igaz magyart, mert ha végveszély van, mindenki
számára van feladat. De felelősség is. Ha valaki, valakik nem mérik fel
népünk katasztrofális helyzetét, és nem akarnak részt vállalni a jövő
megmentésében, azokról mondjon le a nemzet.
Október
23. van. Az 1956-os, utolsó magyar szabadságharc 56. évfordulója, amely
mindannyiunkat kötelez. A pesti srácok, az aradi tizenhármak, Petőfi,
Széchenyi, Kossuth, Rákócziak, Zrínyiek – valamennyien figyelmeztető
fáklyák: történelmi felelősségünk kezdeményezni és véghezvinni
Történelmi Alkotmányunk újbóli életbe léptetését.
Budapest, 2012. október 23.
Fotók: Reiner Péter és Felber Zoltán
MVSZ Sajtószolgálat
7631/121028
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése