2014. július 30., szerda

MVSZ: Hódolat Petőfiért (8. rész)

Petőfiért! – 8. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

https://www.youtube.com/watch?v=zD5zCxHJWl8&feature=youtu.be
Kattints a képre 
El kell temetnünk Petőfi Sándort!
2014.07.31. 20:00 óra, Hősök Tere
Ott a helyed!
Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. július 17-én tárta fel a Morvai Ferenc vezette expedíció Szibériában Petőfi Sándor hamvait. A magyar költészet messiása 165 évvel ezelőtt 1849. július 31-én tűnt el a segesvári csatában, ahonnan súlyosan sebesülten Szibériába hurcolták. A Magyarok Világszövetsége a két dátumot egyszerre idézi a magyar nemzet emlékezetébe. Július 31-én, este 8 órakor a Hősök terén figyelemfelkeltő, emlékező megmozdulást szervez Petőfi a segesvári csatában – NEM HALT MEG! címmel. De ki is volt Petőfi Sándor? Hódolva nagysága előtt, naponta közlünk adatokat, okmányokat és képeket  Petőfi Sándor diadalútjáról, egy nagyszerű kiadványból, amely 1910 körül, a Pesti Napló kiadásában jelent meg.

Kéry Gyula: Petőfi gyermek- és diákkora
8. rész

„Úgy Orlai, mint tanulótársai biztatták az elcsigázott, véznaalakú ex-bakát, hogy maradjon Pápán és folytassa tanulmányait. Adtak neki a sajátjukból ruhát, hogy katonaruháját levethesse és keresethez is juttatták. Egy nyugdíjas vak ev. ref. lelkésznek naponta felolvasta az újságot, amiért ebédet kapott; egy Politzer nevű kereskedő fiának különórákat adott havi 10 váltóforintért; Horváth István ügyvéd pedig másolónak fogadta fel irodájába. Nagyobb volt a nehézség, hogy mikép léphessen a gimnáziumba, mert nem volt kéznél a bizonyítványa. De Tarczy Lajos, a híres professzor besegítette a kollégiumba.
Kezdetben rendesen eljárt az előadásokra, de a bizonytalan helyzet és a még bizonytalanabb jövő lelohasztotta kedvét. Egy napon az a szeszélye támadt, hogy obsitos ruhában, bakancsba fűzött kékszínű nadrágban, katona-frakkban és fehér kucsmában jelenik meg az előadáson. Ez az öltözet – mondta társainak – tisztességes, sokat szenvedett ő abban és senki előtt nem szégyel benne megjelenni. Társai váltig igyekeztek erről őt lebeszélni, de hasztalan. És mikor az obsitos baka előadás közben az iskolában megjelent, a diákok éktelen hahotában törtek ki, a tanár pedig kicsapatással fenyegetve, a csendzavaró bakát kitessékelte a teremből. Ekkor otthagyta az iskolát, hazament lakására és másnap eltávozott Pápáról.
Elindult görcsös vándorbotjával a kezében Pápáról a pozsonyi úton, bár nem volt tisztában célja felől. Színész és literátor, ez a két pálya lebegett ismét szeme előtt. Pozsonynak ment abban a reményben, hogy ott esetleg jobb körülményekre akad. De ott is csalódott. Végül elhatározta, hogy hazatér szüleihez. Ők ekkor már elszegényedve Duna-Vecsén laktak. Boldog örömmel fogadták hazatérő fiukat. A szigorú atya haragja a viszontlátás örömében eloszlott, s az anya zokogva borult fia nyakába s csókjaival és könnyeivel árasztotta el őt.
Ez a gyöngéd szülői szeretet megható hangokat csalt lantjára és az anyaszív melegétől szinte megittasult a lelke. A szülők boldogok, hogy fiuk megszabadult a katonaságtól, de míg az apa mészárosságra szeretné fogni és taglót adni fia kezébe, az anya bízik a fiú sorsában és nagyratermettségében s biztatja tanulmányai folytatására. Sándor ezt meg is ígéri. Fölmegy Selmecre a bizonyítványáért s onnan ismét visszatérvén szüleihez, két hónapot otthon tölt. Ezalatt verseket ír és folyton műveli magát. Német fordításban olvassa a francia és angol költőket is. De vágyainak ismét „sólyomszárnya támad” és elbúcsúzik a szülői háztól.
„Pestre menék – írja egy későbbi levelében – de itt semmi kedvező szél nem fútt, nem is lengedezett; tovább folytattam hát utamat (a la „hű bele Balázs”) Füred felé s innen átkelve a Balatonon, Somogyon, Veszprémen keresztül Tolnába, Ozorára (a fentebbi vármegyébe) jövök, itt színészek degálnak, velük megbarátkozom, s – színésszé leszek.”

(folytatása következik)

A Hódolat Petőfi Sándornak jegyében eddig közölt szövegek:

MVSZ Sajtószolgálat
8424/140725


„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint. (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése