Petőfiért! – 8. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak
Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. július 17-én tárta
fel a Morvai Ferenc vezette expedíció Szibériában Petőfi Sándor
hamvait. A magyar költészet messiása 165 évvel ezelőtt 1849. július
31-én tűnt el a segesvári csatában, ahonnan súlyosan sebesülten
Szibériába hurcolták. A Magyarok Világszövetsége a két dátumot egyszerre
idézi a magyar nemzet emlékezetébe. Július 31-én, este 8 órakor a Hősök
terén figyelemfelkeltő, emlékező megmozdulást szervez Petőfi a segesvári csatában – NEM HALT MEG! címmel.
De ki is volt Petőfi Sándor? Hódolva nagysága előtt, naponta közlünk
adatokat, okmányokat és képeket Petőfi Sándor diadalútjáról, egy
nagyszerű kiadványból, amely 1910 körül, a Pesti Napló kiadásában jelent
meg.
Kéry Gyula: Petőfi gyermek- és diákkora
8. rész
„Úgy
Orlai, mint tanulótársai biztatták az elcsigázott, véznaalakú ex-bakát,
hogy maradjon Pápán és folytassa tanulmányait. Adtak neki a sajátjukból
ruhát, hogy katonaruháját levethesse és keresethez is juttatták. Egy
nyugdíjas vak ev. ref. lelkésznek naponta felolvasta az újságot, amiért
ebédet kapott; egy Politzer nevű kereskedő fiának különórákat adott havi
10 váltóforintért; Horváth István ügyvéd pedig másolónak fogadta fel
irodájába. Nagyobb volt a nehézség, hogy mikép léphessen a gimnáziumba,
mert nem volt kéznél a bizonyítványa. De Tarczy Lajos, a híres
professzor besegítette a kollégiumba.
Kezdetben
rendesen eljárt az előadásokra, de a bizonytalan helyzet és a még
bizonytalanabb jövő lelohasztotta kedvét. Egy napon az a szeszélye
támadt, hogy obsitos ruhában, bakancsba fűzött kékszínű nadrágban,
katona-frakkban és fehér kucsmában jelenik meg az előadáson. Ez az
öltözet – mondta társainak – tisztességes, sokat szenvedett ő abban és
senki előtt nem szégyel benne megjelenni. Társai váltig igyekeztek erről
őt lebeszélni, de hasztalan. És mikor az obsitos baka előadás közben az
iskolában megjelent, a diákok éktelen hahotában törtek ki, a tanár
pedig kicsapatással fenyegetve, a csendzavaró bakát kitessékelte a
teremből. Ekkor otthagyta az iskolát, hazament lakására és másnap
eltávozott Pápáról.
Elindult
görcsös vándorbotjával a kezében Pápáról a pozsonyi úton, bár nem volt
tisztában célja felől. Színész és literátor, ez a két pálya lebegett
ismét szeme előtt. Pozsonynak ment abban a reményben, hogy ott esetleg
jobb körülményekre akad. De ott is csalódott. Végül elhatározta, hogy
hazatér szüleihez. Ők ekkor már elszegényedve Duna-Vecsén laktak. Boldog
örömmel fogadták hazatérő fiukat. A szigorú atya haragja a viszontlátás
örömében eloszlott, s az anya zokogva borult fia nyakába s csókjaival
és könnyeivel árasztotta el őt.
Ez
a gyöngéd szülői szeretet megható hangokat csalt lantjára és az
anyaszív melegétől szinte megittasult a lelke. A szülők boldogok, hogy
fiuk megszabadult a katonaságtól, de míg az apa mészárosságra szeretné
fogni és taglót adni fia kezébe, az anya bízik a fiú sorsában és
nagyratermettségében s biztatja tanulmányai folytatására. Sándor ezt meg
is ígéri. Fölmegy Selmecre a bizonyítványáért s onnan ismét
visszatérvén szüleihez, két hónapot otthon tölt. Ezalatt verseket ír és
folyton műveli magát. Német fordításban olvassa a francia és angol
költőket is. De vágyainak ismét „sólyomszárnya támad” és elbúcsúzik a
szülői háztól.
„Pestre
menék – írja egy későbbi levelében – de itt semmi kedvező szél nem
fútt, nem is lengedezett; tovább folytattam hát utamat (a la „hű bele
Balázs”) Füred felé s innen átkelve a Balatonon, Somogyon, Veszprémen
keresztül Tolnába, Ozorára (a fentebbi vármegyébe) jövök, itt színészek
degálnak, velük megbarátkozom, s – színésszé leszek.”
(folytatása következik)
A Hódolat Petőfi Sándornak jegyében eddig közölt szövegek:
MVSZ Sajtószolgálat
8424/140725
„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti
szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok
Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő
testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő
embert hozzá tartozónak tekint.
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése