2012. április 5., csütörtök

Székelyek és magyarok a Hétvezér Esten

Egy két hetes mulasztásunknak teszünk eleget. 2012. március 20-án, a székesfehérvári székelykapu avatás előestéjén rendeztük a 118. Hétvezér Estet, melynek témája - mi is lett volna más, ha nem - a székelyek eredete. Az előadás a "Hun vagy Magyar?" részeként "A székelyek nyomában" címmel szerepelt a menetrendben, s folytatása is várható, rendesen, tisztességesen, ezért feltétlen közzétesszük az általunk készített felvételt.

Előzetesen mindenki figyelmébe ajánljuk, hogy magyarul beszélőként kicsit gondolkozzék el a következő szó"szeg"menseken (szándékosan, avagy direkt, használtam az idegenből visszaérkezett, eredetileg a szeglet szóból származó idegen kifejezést éppen).

A SZÉKelyek nem SZÉKhelyiek-e ott, ahol ma is élnek?

Az a SZÉKhely, nem SZEGlete-e a Kárpátok gerincének, "ahun" e SZÉKely-magyarok éltek és élnek?
Nincs-e köze a SZIKlás hegységek által körülölelt SZEGletnek a SZÉKely kifejezéshez?
S a SZÉKely ember kitartása, a SZIKla SZIKársága nem függ-e össze a SZIKes (magvasan magyar), avagy a víztömegből kimagaslón kitűnő SZIGet kifejezéssel?
Miért is volt a legendás kárpátiai központ neve SZIKambria éppen?
S annak lakója miért is épp SZIKamber, s az nem SZIKember, vagy SZÉK(i)ember?
A SZÉKelyek önrendelkezési rendszere, miért is a SZÉK nevet viseli éppen?
A szentSZÉK, tanSZÉK, borSZÉK, SZÉKhely nem ugyanannak a jelentésnek örököse-e?
Véletlen-e, hogy egy néhai távol-keleti japán szamuráj önrendelkezési területének neve SZAKa volt éppen? Nem érthető-e ez úgy, mint az ő SZÉKe?
Véletlen-e, hogy a Kárpát-medencétől a Koreai-öbölig húzódó sztyeppei terület földműves és állattenyésztő, avagy íjfeszítő lovas népei uralkodó rétegei körében is megtalálható ugyanez a SZAKA kifejezés, sőt, ugyanebben az értelemben és még a legkülönbözőbb kifejezésekben is egyben (SZAKa-SZKíta, arSZAKida, SZOKolato, viaSAKa, ...)
A SZAKa SZKíta nem éppen SZÉKi SZÉKita, kinek SZAKmája az önrendelkezése, melyhez oly nagyon hozzáSZOKott valaha, hogy már "rögeszmésen" ragaszkodón rögzült ez nem csupán nevében és nyelvében?
A SZÉKi kifejezésnek mi köze a KESZi népnévhez? Csak nem ugyanaz, mint a SZAKának, a KAZahhoz éppen, kik Aladártól származónak vélik orSZÁGalapító őseiket? S az ősi SZÉKely SZÉK SZÉK(hely)iségének alapja nem a KÖZösSÉG-e, azok KÖZ-ős-SÉGe, KÖZ-ős-SZÉKe?
S az orSZÁG nem volna-e erősen isteni töltettel uruSÁG (szamarai-szumír-szamír-szabír nyelvi leleménnyel), avagy ur(i)SZÉK? S ha nem is, de úriSÁG volna-e ahhoz képest, amivé az istentelenül bálványozott pénz silányította az ősi úrSZÉKi (tán érSEKi?) őrSZÉKeinket, orSZÁGainkat, SZÉKhelyeinket, SZAKértelmünket, SZOKásainkat, SZÜKségleteinket, ...?

Magyarul, vagy székelyül kérdezem-e? Székelyül vagy magyarul gondoljam-e végig mindezt?

Vendég! Nézd meg, hallgasd, figyeld, majd okosodj, hogy dönthess! E bevezetővel ajánlom szívvel és lélekkel figyelmedbe Grandpierre Attila előadását, hogy tudd meg, a székely székhelyi-e!





Hétvezér Est - Hun vagy Magyar? Grandpierre Attila, 4-4 from V Sajo on Youtube

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése