2012. április 12., csütörtök

Nem vagyok én alávaló - s a világ első hímes tojása, no, hovávaló?

A történelem hamisításának legegyszerűbb módja
Európa nyelveinek őshazája és terjedése (nos, nem ahogy az MTA
kutatói állították, hanem - mily' érdekes, hogy az ellenérdekeltnek
vélt - nagyon nyugati, Atlanti-óceánon túli forrásokból) - Kr.e 6-12.000
  • az önkényes osztályozás
  • és önkényes elnevezés
  • vagy önkényes elhallgatás
Különösen fontos is volt ez a Magyar Tudományos Akadémia őstörténeti és nyelvészeti osztályain, s főként a Kárpát-medencében talált leletek, avagy az itt élő népekről szóló írásművek esetén.

A leletek kora szerinti osztályozás, elnevezés és elsüllyesztés gyakorlatát lásd az alábbi listán (természetesen azok esetén, amelyek nem jutottak arra sorsra, mint az első hímes tojás)
  • Kr.u. 900-1000: honfoglalás kori (világos? jött, mint magyar!)
  • Kr.u. 800-900: késő avar-gepida-bárd-szláv (nem daha-szkíta-hun-avar-magyar és szolga-sclavus népei)
  • Kr.u. 550-800: avar (nem szkíta-hun-avar-magyar)
  • Kr.u. 400-550: hun (nem szkíta-hun-avar-magyar)
  • Kr.u. 100-400: római-pannon (nem pannon-szaka-szkíta-hun-avar-székely-magyar)
  • Kr.sz.  -/+100: római-kelta-pannon (nem pannon-szaka-szkíta-hun-avar-székely-magyar)
  • Kr.e. 800-100: etruszk-görög-dák (nem pannon-szaka-szkíta-hun-avar-székely-magyar)
  • Kr.e. 3000-800: görög-kelta-szarmata- ... (nem szaka-szkíta-székely-magyar)
  • Kr.e. 4000-3000: kurgán invázió népei (nem szaka-szkíta-székely-magyar)
  • Kr.e. 12000-4000: ilyen-olyan kultúrák átvonuló népei (nem szaka-szkíta-székely-magyar)
  • Kr.e. 36000-120000: homo sapiens (világos? nincs nemzeti, helyi sajátosság!)
"Nem árt tudni, hogy a hun és avarkori sírokat többnyire automatikusan hunnak és avarnak gondolják. Ez ad magyarázatot arra, hogy a leletek egy részét elhallgatják az illetékesek: a baromfitartás és a tojás (például) nem illik bele a 'lovasnomád' képbe."
Tóth Imre (http://www.magyarostortenet.gportal.hu/gindex.php?pg=29688710)

A világ legősibb húsvéti tojása is hazánk területén látott napvilágot, noha erről iskoláinkban soha nem esett szó...

A világ legősibb húsvéti tojása is hazánk területén látott napvilágot, noha erről iskoláinkban soha nem esett szó, s én is véletlenül bukkantam hírére Móra Ferenc „Utazás a földalatti Magyarországon" című művében, melynek ide vonatkozó részletét idézem: „Ezzel körülbelül számot is adtam mindenről, ami nem kerül a múzeumi termek szekrényeibe, még akkor se, ha majd lesznek szekrényeink, és tudjuk őket hova tenni. Ezek a szokott cifrasági találmányok, amint a ködmönös nemzet mondja, ugyan a ködmöntelen is úgy mondja, ha úrral beszél. Kardok, kengyelek, lószerszámdíszek, férfiöv ércfityegői, asszonyok encsembencsemei. Egészen szokatlan csak egy van köztük: tojáshéj, amit egy szegényesen eleresztett öreg hölgy markában találtunk. A tojás, mint másvilági útravaló, elég gyakori dolog az u.n. hún sírokban.

Volt olyan temetőnk, amelyiknek háromszáz sírjában találtam. De ez nem olyan tojás, mint a többi. Barnára festették valamivel, és a barna festéken át szabályosan kanyargó, létrafokozású girlandokat kapartak a fehér mészhéjba. Ezt a díszítést mind a hetvenhárom darabon látni.

Tudniillik a húsvéti tojásnak ez a tiszteletreméltó őse ennyi darabban jött ki a kegyetlen száraz, szikes földből, amelyen néha csak a csákány fogott. Már a másfélezer éves szorongatás is szétnyomta, meg az ásó hegye is nekiszaladt, s így nagyon megszaporítottam a darabszám-statisztikát, mire dobozba került. Hűséges munkatársaim azonban, Sebestyén és Czógler tanár urak erős fogadást tettek, hogy szerves egésszé körítik a hetvenhárom morzsát. Amilyen elszánt emberek, ki is telik tőlük." (446-447 old.)

Hogy valóban össze is rakták a fenti urak e tojást azt már a Magyarság Néprajza című műből tudtam meg, ami a rajzát is hozza, s alant látható.

Szeretettel:
Posted by at
Labels: ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)